Szepesszombati Ifj.Dr. Genersich Antal I.rész.

2012. OKTÓBER 12., PÉNTEK

Szepesszombati Ifj.Dr. Genersich Antal I.rész.

Készítette:

 Deli Albin Alex

Szepesszombati          Ifj.Dr. Genersich Antal

1876.Ápr.2.Kolozsváron † 1944.Dec.25.Hódmezővásárhely

egyetemi magántanár.

A város újonnan kialakításra váró sétálóutcáján, Dr.Rapcsák András u. 10.szám alatt felfigyelhetünk egy gyönyörű ó-német stílus jegyeit magán viselő épületre.Szürke tornyával ékeskedik immár 100 éve. Azt mindenki tudja és látja, hogy itt már nagyon rég óta egy borozó működött, most a sétáló utca kialakítása után pedig egy színvonalas kávézó, de hogy kinek köszönhetjük ennek az épületnek,palotának a létezését, amit olyan előszeretettel csodálunk azt már kevesebben tudják.

1911-ben Ybl Lajos tervei alapján, „ó-német stílusban készült a Genersich palota a Mária Valéria és a Szentesi utcák sarkán. Ma is városképi jelentőségű, egyéni jelleget hordozó épület (Szántó K J. u. 10.-ma Dr,Rapcsák András u.10.) (1) 

2. Kép. Genersich -palota (Szántó K J. u. 10.-ma Dr.Rapcsák András u.10.) Ezt az épületet családi házként építtette magának az a Dr.Genersich Antal,kinek a neve egybeforr az új Erzsébet kórház felépítésével és igazgatásával és a gyógyfürdő létrehozásával.

Vajon kinek köszönhetjük ezt a csoda szép palota létezését?

 Kinek köszönhetjük,hogy rengeteg erőfeszítések és óriási agyagi költségek árán városunkat tisztelte meg azzal hogy itt épített és ezzel egy maradandó alkotást hagyott az utókorra?

 Létezése óta városképét meghatározó épület,amivel azóta büszkén dicsekedhet városunk. Egy ekkora épületet felépíteni bizony nem lehetett könnyű.

 Mennyi munka,nélkülözés és lemondás és szenvedés árán sikerült összehozni egy ekkora épület felépítésére való kisebb vagyont?

 Miért pont ezt a várost tisztelt meg azzal hogy itt építse meg palotáját? Budapesten,Szegeden talán jobb befektetés lett volna.

 Vásárhely mindig is nyitott lehetett az ide betelepülni szándékozó családokhoz,akik közül nagyon sokan szorgalmukkal igen aktívan kivették a részüket a közéletből is,ami városunk fejlődéséhez nagymértékben hozzájárultak.

Vásárhelynek kellett hogy legyen egyfajta varázsa, hogy szüleitől elszakadván ilyen távolra eső fejlődésben lévő városba telepedjen le valaki.

 Genersich-palota létét egy Kolozsváron született,tudományok terén tekintélyes család gyermekének köszönhetjük,aki szülőföldjét maga mögött hagyván,tudományos munkásságát,életét szinte teljes mértékben városunknak szentelte. Ez a nemes ember nem volt más mint a Szepesszombati Id.Dr.Genersich Antal legkissebb fia Ifj. Dr.Genersich Antal.

 Kolozsváron született 1876-ban, ki édesapja nyomdokait követve az ég vezérelte ide ahol nagy szükség volt tudására és ő nagy szolgálatot tett, elsősorban a vásárhelyi, majd országos viszonylatokban is a tudományos munkálataival.

 Az égiek mellett alighanem hogy Dr.Bakay Lajoshoz fűződő barátságának és közbenjárásának is köszönhetjük,hogy ilyen nagyszerű ember mint 

Ifj. Dr.Genersich Antal a városunkba kerüljön kinek a neve nagybetűvel van beírva Vásárhely történetében. Vásárhelyen legelismertebb orvosai között tartják nyilván,Dr.Bakay Lajos ,Dr.Imre József mellett,akik lángelméjükkel,fáradságos kitartó munkájukkal megteremtették az egészségügy alapjait melyből napjainkban is erőt merítünk..

Úgy a munkájukban mint a hétköznapi életükben is ez a három Vásárhely egészségügyét döntőben meghatározó orvosok, keresték egymás közelségét. Így Dr.Bakay Lajos a mai sarokház helyén lévő kúriájában lakott, Ifj.Dr.Genersich Antal a fenti képen látható „Genersich-palotában,Dr.Imre József háza pedig a Tornyai múzeum préstéglával kirakott épülete volt.

Még mielőtt belekezdenénk a vásárhelyi Dr. Genersich Antal történetébe, előbb nézzünk bele a családi történetükbe,mert ebből is kitűnik, hogy milyen nagyszerű családból került Vásárhelyre.

Ifj.Dr.Genersich Antal ősei:

Dr. Genersich Antalnak nagyszülei Dr. Genersich János szombathelyi jeles ügyvéd s Kilcher Karola voltak. A család mellékágai ma is Késmárkon és Lőcsén élnek. A család ősi fészke Nagyszombatban volt, hol 1620 -ig vezethető vissza a család fája. Hollandiából származott be Magyarországra az első ős s a tekintélyes família tagjai orvosok, ügyvédek és tanárok, egytől egyig a tudományos kutatás mesterei voltak,lelkész, csillagász, helytörténész, mineralógus.

A kétszázötven éve született Genersich Keresztély emlékezete: A természet megismerésének vágya, illetve az egyes tudományágak műveléséhez való érzék, úgy tűnik, gyakran családon belül, akár nemzedékről nemzedékre is öröklődhet – mint számos magyar tudósdinasztia tagjai, így a kétszázötven esztendeje született Genersich Keresztély és a Genersich famillia esetében is jól látható. Jómódú lutheránus cipszer kereskedő, Genersich Keresztély és Royko Anna Zsuzsanna gyermekeként 1759. január 4-én született Késmárkon. (Keresztnevét a szlovák nyelvű források Kristiánként említik, a német és egyéb idegen nyelvű forrásokban pedig Christianként szerepel.) Északi szomszédaink német nemzetiségéről és magyar állampolgárságáról általában megfeledkezve szlovákként emlékeznek meg róla, viszont életművét a másik két nemzethez képest sokkal inkább magukénak érzik.

Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a szepességi németeknél megszokott módon a magyar nyelv elsajátítása végett Debrecenben taníttatták. Szűkebb pátriájába visszatérve Felső -Sajón, az ottani lelkésznél folytatta tanulmányait, a régió harmadik nyelvével, a szlovákkal pedig Felső -Szalókon ismerkedett. Aztán ismét Késmárkon, majd Pozsonyban képezte magát.

1778-ban beiratkozott a jénai egyetemre, majd a göttingeni, illetve az utrechti univerzitást látogatta. 1784-ben tért vissza szülő hazájába. Először a sajógömöri gimnáziumnak lett tanára. Utána Késmárkra hívták. 1786-ban egyrészt az ottani evangélikus líceumnak lett konrektora – többek között teológiát, egyházi jogot, homiletikát, filozófiát oktatott –, másrészt 1789-tõl a város gyülekezetének lelkészi posztját is betöltötte.

Hivatali beosztásai mellett nemcsak szülővárosa polgári és egyházi vonatkozású helytörténetével, hanem az egész Szepesség múltjával is behatóan foglalkozott, illetve publikált ezzel kapcsolatosan.

Genersich Keresztélyt a természettudományok lelkes híveként és mûvelõjeként is számon tartják. Többször bejárta a Tátra hegységet, kutatta és több kötetben leírta földrajzi és természetrajzi jellegzetességeit. Mineralógusként jelentős ásványgyűjteményt tudhatott magáénak, a jénai mineralógiai társaság levelező tagjának választotta. Mind a sajógömöri középiskolában, mind a késmárki líceumban a fizika oktatása is rá hárult. Ezekre vonatkozóan több kézirat is fennmaradt, így megtudhatjuk, hogy a fizikai földrajz, a testek általános tulajdonságainak leírása, a mechanika, a statika, a hidrosztatika, az akusztika és az elektromosságtan mellett csillagászati kérdésekkel is foglalkozott (meteorokkal, égitestek holdjaival).

A Genersich családtagok közül Mihállyal találkozunk 1720-ban mint a késmárki líceum egyik fizikai témájú dolgozatát eredetiből másoló tanárral.

Genersich Keresztély öccse, János (1761–1823) történész, irodalmár, a késmárki líceum rektora és a bécsi protestáns teológiai intézet professzora;

Másik testvére, Sámuel (1768–1844) késmárki gyógyító, Lőcse város főorvosa és botanikus volt.

Dr. Genersich Sámuel / Dr. Samuel Genersich A Szepesség botanikai feltárója 1768. február 15-én született Késmárkon.-1844. szeptember 2-án hunyt el Lőcsén. - Genersich Antal nagyapjának a testvére. -  Genersich Keresztély és Genersich János öccse. A késmárki evangélikus líceum elvégzése után az orvosi pályát választja.- 1791-ben a bécsi orvosi karon kapja meg az oklevelét.- Hat év késmárki működés után Lőcse a városi fizikus (orvos) posztját tölti be élete végéig

  János fia, az ifjabbik Genersich János keresett ügyvédként, Deák Ferenc barátjaként ismert.

János unokája, Antal (1842–1918) kórboncnok, a Szent István Kórház főorvosa, a kolozsvári egyetem tanára, a budapesti tudományegyetem tanszék vezetõje, akadémikus. ( Ő volt a vásárhelyi Ifj.Dr.Genersich Antal édesapja.)

Antal gyermekei közül hárman is atyjuk pályáját választották:

Vilmos (1872–1916), aki általános orvosként praktizált.

Ifjabbik Antal (1876–1944), aki a hódmezõvásárhelyi kórház fõorvosa, majd igazgatója volt.

Adél (1878–?) aki szemorvosként dolgozott.

A leszármazottak között kell megemlíteni az 1812-ben született lőcsei orvost, Jenőt; Gusztávot (1865–1921), a Kolozsváron gyógyító orvost, egyetemi tanárt, gyermekmenhely-igazgatót.

Andort, a mátrai tüdőszanatóriumot 1932-ben megalapító igazgató fõ orvost.

valamint az egykori Magyarországi Kárpát Egyesület, illetve Magyar Turista Egylet keretében a 19. század végén és a 20. század elején a Tátra hegyeit járó Aladárt.

Emilt a kereskedőt.

A gyógyszerész Józsefet és Károlyt, Sándort.

és a nagykereskedõ Tivadart.

(Csupa nagy nevekből és értékes emberekből állt a vásárhelyi Ijf.Dr.Genersich Antal felmenői.)

Genersich Keresztély 1825. március 9-én Késmárkon hunyt el. 

Emlékét a Tátra Tarpatak-völgyében található Hosszú-tó további elnevezései – Genersich-tó, Genersich See – õrzik. A Magyarországi Kárpát Egyesület 1902-ben a régi Tátra-kutatók emlékére a hegység Evangélikus Egyházlátogatottabb pontjain fekete márványból készült – azóta elpusztult – emléktáblákat állított fel, Genersich Keresztélyét Barlangligeten felavatva. Emlékét mi is megőrizzük. (3)

Kezdjük a családfővel Ifj.Dr.Genersich Antal édesapjával,kinek a nevét Kolozsváron dicshimnuszok lengik körül és aranyba foglalják...

Id.Dr.Genersich Antal

1842. Február 4 Nagyszombatban 

† 1918. június 4-én hunyt el Budapesten

4.ábra Id. Dr. Genersich Antal

Édesapja, Id.Dr.Genersich Antal-1842. Február 4–én Nagyszombatban (ma Trnava, Szlovákia), egyik ősi egyetemünk és első orvosi karunk alapítási székhelyén született neves felvidéki cipszer család sarjaként.

A szepességi Genersich család sok kimagasló értelmiségit adott az országnak.

Apja Genersich János, DeákFerenc jó barátja, keresett ügyvéd, anyja Kilcher katalin volt. Az 1941. március 4–én kelt, 85. számú kétnyelvű (szlovák–magyar) születési bizonyítvány és keresztlevél szerint Genersich a keresztségben az Antal, Károly, Maximilian és Constantin neveket kapta. Az öt testvér korán árva maradt, így szülővárosukból a család ősi fészkébe, Késmárkra vitték és nagyanyjuk, Genersich János, a bécsi ev. Teológiai intézet egyháztörténet és egyházjog professzor özvegyének gondjaira bízták őket. 

A gyermekeket nagyanyjuk az akkori korszigorú elvei szerint nevelte, munkára szoktatta. Mivel a család szűkös viszonyok között élt, Genersichnek már kisdiák korában tanítással kellett fenntartási költségeihez hozzájárulnia. Tizenhat éves korában nagyanyja is árván hagyta, ettől kezdve a nélkülözést is megismerve szívós, kitartómunkával folytatta iskolai tanulmányait. A gimnáziumot Késmárkon végezte, ott érettségizett 1860. július 26–28–án, minden tantárgyból kitűnő eredménnyel. Eredeti érettségi bizonyítványa a Semmelweis Orvostörténeti levéltárban található.

5.kép Id.Dr.Genersich Antal kitűnő jegyei

1860-ban beiratkozott a pesti királyi Magyar Egyetem Orvosi karára. Már az érettségi vizsga utáni szünidőt az anatómia tanulására fordította, s így tudásával kitűnt társai közül.

 Különösen Lenhossék József (1818–1888), a bonctan tanára kedvelte meg a komoly,törekvő ifjút, és már másodéves korában maga mellé vette a tanszékre, ahol két éven át demonstrátorként dolgozott.

 Szorgalmáért és jó eredményeiért Csausz Márton-ösztöndíjban részesült. Anatómiából 1864-ben elnyerte a Pasquich-féle pályadíjat, míg 1865-ben egy szemészeti dolgozatával dicséretben részesült.1865 júliusá-tól, még felavatása előtt a kórbonctan tanszéken Arányi Lajos (1812–1887) mellé tanársegédnek nevezték ki. 

7.kép A. Arányi Lajos mellett volt tanársegéd

A Semmelweis Orvostörténeti levéltárban őrzött Genersich iratgyűjteményben található leckekönyvéből, az Index lectionumból kitűnik, hogy tanáraitól (Lenhossék József, Than Károly, Jendrássik Jenő, Arányi Lajos, Wachtel Dávid, Balassa János, Nedelko Döme, Bókay János, Korányi Frigyes, Patrubány Gergely) minden tantárgyból kitűnő érdemjegyet kapott. 

Az anatómiai vizsgájánál például még Lenhossék professzor bejegyzése is olvasható, miszerint „igen szorgalmas, legjelesebb”. Orvosdoktori oklevelét 1865. október 19-én kapta meg.

1866. június 27-én sebészdoktori és ugyanaz évben szülészmesteri és szemészmesteri oklevelet is szerzett.

1867-ben a pesti szegény gyermek kórház boncoló főorvosa.

1868-ban pedig Pest város boncoló főorvosává nevezték ki. 

A pesti Orvosi kar tanárai felismerték Genersich kiváló képességeit, s így 1868 októberében állami ösztöndíjjal kétéves külföldi tanulmányútra küldték.

Ennek során felkereste a német nyelvterület legjobb intézeteit.

6.kép A. nagy tanitók akiktől Id.G,Antal Bécsben és Würzburban tanult

 Bécsben Karl von Rokitansky, Salamon Stricker, Ferdinand von Hebra, Heinrich bamberg, Friedrich Jaeger és Anton Friedrich von Tröltsch;

 Würzburgban Friedrich daniel von Recklinghausen és Rudolf Albert von Kölliker;

8.ábra Lipcsei és berlini tanítói.

Lipcsében Karl Friedrich Wilhelm Ludwig, Ernst Leberecht Wagner, C. Huppert; Berlinben Rudolf Virchow és Ludwig von Traube intézetében rövidebb-hosszabb időt töltött.

 Igyekezett mindenhol idejét a lehető legjobban kihasználni tanulásra, esetenként kutatásra is. Genersich tehát, amikor hazatért külföldi tanulmányútjáról elfogadta a kolozsvári Orvos-sebészi Tanintézet kórbonctan és törvényszéki orvostan tanári állására szóló kinevezést.

10.ábra . Amikor hazatért külföldi tanulmányútjáról elfogadta a kolozsvári Orvos-sebészi Tanintézet kórbonctan és törvényszéki orvostan tanári állására szóló kinevezést.

 Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 1870. augusztus 3-án 17226. sz. rendeletével létrehozta a tanintézetben az önálló kórbonctani tanszéket, hozzácsatolva a törvényszéki orvostant és a tetszhaláltant.

 Erre az új tanszékre nevezte ki Genersich Antalt. 1872 szeptemberében huszonnyolc évesen nyilvános rendes tanári minőségben átvette a tanszék vezetését, és még ugyanazon hónap 23-án letette a hivatali esküt .Genersich Antal Kolozsváron előbb a kül-Monostor utca 81szám (ma Calea Moţilor), 1876-tól a 24. szám alatt lakott, majd 1879-től a kandia utca (ma Paul Chinezu) 1., illetve 1888-tól a 3. szám alá költözött.1872. november 10-én sor került az egyetem megnyitó közgyűlésére, majd 12-én az előadások is megkezdődtek. A négy karral induló egyetem első rektora Berde Áron volt.ide nevezte ki Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1872. október 5-én, 25821. sz. alatt kelt rendeletével Genersich Antalt a kórbonctani tanszékre nyilvános rendes tanári minőségben.

 Oktatói és nevelői munkájának elismeréséül

Genersich Antalt az 1876/77-es tanévben az Orvosi kar dékánjává, ezt követően

1877/78-ban az egyetem rektorává, illetve

1878/79-ben prorektorrá választották meg.

 A prodékáni tisztséget is többször betöltötte, így az 1872/73, az 1879/80, 1883/84. és az 1889/90. tanévben. 1883. április 1-jén az Orvos–Természettudományi Társulat a társulati közgyűlésen a budapesti egyetemre való meghívása miatt Hőgyes Endre lemondott a Társulat elnökségéről és helyette Genersich Antalt választották.

Genersich a Társulat elnöki tisztségét 1884-ig, az EME Orvos–Természettudományi Szakosztályának megalakulásáig töltötte be.

Az EME új Orvos–Természettudományi Szakosztálya 1884. május 11-én tartotta alakuló közgyűlésén az orvosi alszak elnöke Genersich Antalt választották meg. Döntő szerepe volt Genersich Antalnak, aki kezdettől távozásáig elnöke volt a Társulat, illetve az EME orvosi alszakának.

 E minőségében nagy tapasztalattal és bölcsességgel irányította e munkát.végezetül Genersich Antalnak a Társulatban, majd az Egyesületben betöltött szerepét összegezve megállapíthajuk, hogy a Társulat 1876. január 8-ai megalakulásától 1883. április 1-jéig az orvosi alszak elnöke volt.

1875. május 22-én kelt, 4/1875. sz. rendelettel a főispán, Esterházy Kálmán a város tiszteletbeli főorvosává nevezte ki.

 Mint ilyen élénk tevékenységet fejtett ki a városi tanácsban is. Így érthető, hogy az igazságügyi miniszter 415/1893. sz. rendelettel kinevezte a Kolozsvár területén előforduló törvényszéki orvosi teendők ellátására. Erről a Kolozsvári törvényszék elnökét az 1893. január 18-án kelt, 2677. sz. leirattal értesítette. Gazdag és eredményes közéleti tevékenységéért 1891. december 10-én kelt, 2595. sz. alatt értesítették, hogy Szepesszombati előnévvel nemesi rangot kapott.

Innen kezdve Szepesszombati előnév használata ami a munkássága során kiérdemelt nemesi cím.

                       11.kép 1891-ben nemesi rangra emelték.  

                                    11/a

Budapesten 1895–1918 között tevékenykedik. 

Genersich Antal huszonöt évi kolozsvári tevékenysége után visszatértBudapestre.

Ennek előzménye az volt, hogy 1895-ben, Scheuthauer Gusztáv halála után megszüntették a kórszövettani intézetet (1894. december 29.), és helyette két egyenjogú kórbonctani intézetet hoztak létre. Az i. számú tanszékre Genersich Antalt hívták meg..1895-től az Országos közegészségügyi Tanácsnak rendkívüli, majd választmányi tagja, illetve 1897-től az Országos közegészségügyi Egyesület választmányának is rk. tagja lett.

Genersich a budapesti egyetemre való kinevezésének évében, 1895-ben szintén elvállalta a Szent István kórházban a kórboncnok főorvosi állást, melyre a főpolgármester június 30-án, a 677. sz. rendeletével ki is nevezte.1906. március 23-án az MTA rendes tagjává választotta. Oktatói tevékenységét értékelve az 1904/05-ös és 1905/06-os tanévben dékánná, majd 1910/11-ben az egyetem rektorává is megválasztották.

Rektorsága idején, 1910. december 31-én a Felső oktatásügyi Egyesület választmányi tagja lett.

Dr.Genersich Antalt a Szabadkőmüvesek tagja volt. 1911-ben létrehozott Virradat nevű páholy tagja lett.A Symmolikus Nagy Páholy 1913.Január 10-én fogadta a Virradatot a hazai Szabad Kőművesek Szövetségébe.A főmester Dr.Genersich Antal kórház igazgató fő orvos volt.A Páholy cime:Kossuth Tér 3. volt.

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/hodmezovasarhely/hodmezovasarhely_tortenete_II/pages/007_a_dualizmus_kora_II.htm

Ezt követően még három évig oktatott, majd 1913-ban nyugdíjba 
vonult,de orvosi testületek, egyesületek munkájában továbbra is részt vett, és haláláig folytatta közéleti tevékenységét is.

 E vonatkozásban említjük meg azt is, hogy a közkórházi Orvostársulatnak 1895-től tagja, 1914-től tiszteleti tagja, később elnöke volt

Tudományos eredményei külföldön is elismerést váltottak ki.

 Több tudós társaság választotta tagjává.

 Így például a jénai bonctani, a bécsi császári és királyi állat- és növénytani társaság, a német patológiai társulat, valamint a közegészségtani társulat, a belgrádi orvosegylet; ez utóbbinak levelező tagja volt.

1913. november 26-án a Ferenc József-rend középkeresztjével tüntették ki.

Kimagasló érdemeinek elismeréseképpen 1904. július 13-án magyar királyi udvari tanácsos méltóságot nyert.

Életének legtevékenyebb, 1870 és 1995 közötti huszonöt évétKolozsváron töltötte, ezt követően széles körű munkásságát Budapesten folytatta 1913-ig, nyugdíjazásáig, 1918. június 4-én hunyt el Budapesten. Június 6-án du. 5 órakor az egyetem aulájában az evangélikus egyház szertartása szerint megáldották, majd BudayKálmán, az MTA tagja beszédet mondott ravatalánál, ahol tanártársai, hallgatói és tisztelői búcsút vettek tőle.

 Végakaratának megfelelőenKolozsvárra szállították, ahol június 9-én déli 12 órakor az egyetem központi épületének előcsarnokában került sor az ottani búcsúztatásra, ahonnan aházsongárdi temető családi sírhelyébe

helyezték örök nyugalomra (12.).

9.kép A. Buday Kálmán, aki utódja lett, mind a kolozsvári, mind a budapesti egyetemi tanszéken, 

Forrás:

Bővebben:EME Hivatás és Tudomány Genersich Antal-Péter Mihály-Péter H.Mária-

http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/15465/EME_Hivat%C3%A1s%20%C3%A9s%20tudom%C3%A1ny.pdf?sequence=1

Id.Dr.Genersich Antal

neje Máchik Kornélia

és családja

KÖZBEN GENERSICH TANÁRSEGÉDI KINEVEZÉSE UTÁN, MÉG 1867. FEBRUÁR 16-ÁN HÁZASSÁGOT KÖTÖTT BARÁTJÁNAK, KÉSŐBBI KOLOZSVÁRI TANÁRTÁRSÁNAK, MÁCHIK BÉLÁNAK NŐVÉRÉVEL, KORNÉLIÁVAL. EZ A PESTI ÁG. HITV. EVANGÉLIKUS NÉMET EGYHÁZ 680/1918-AS SZÁMÚ, 1918. OKTÓBER 21-EI KELTEZÉSŰ, UTÓLAG KIVÁLTOTT ESKETÉSI ANYAKÖNYVI KIVONATÁBÓL TŰNIK KI. HÁZASSÁGUKBÓL TÖBB GYERMEK SZÜLETETT.

13.kép Id.Dr.Genersich Antal neje Máchik Kornélia és családja

A kép jobb alsó részén az a kisfiu akit édesapja szeretettel tart, nagy valószinűséggel a későbbi Hódmezővásárhely egészségügyében fáradhatatlan kiemelkedő orvosa Dr.Genersich Antal ki apja nyomdokain haladva szentelte életét az orvostudománynak,és Dr. Bakay Lajos hirtelen halála után ő vette kezébe az új városi kórház vezetését,és ő volt aki felépitette a Genersich-palotát,a mai Dr.Rapcsák András u.10.szám alatt és az ő fáradságot nem ismerő kitartó munkájának köszönhetjük a kakasszéki gyógyfürdő létezését is.

Mi vásárhelyiek mindezt, ennek a képen látható kisfiunak és a szüleinak a jó irányba való neveltetésének köszönhetjük.

Genersich Antal gyermekei és unokaöccse, Genersich Gusztáv .

Genersich Antalnak a levéltári adatok tanúsága szerint kilenc gyermeke volt. Ezek születési sorrendben a következők:

Emma (1867. okt. 30. – 1870. dec. 5.)

Evelin (1869. márc. 1. – 1888. máj. 19.)

János (1870. dec. 15. – 1876. nov. 18.)

Vilmos (1872. aug. 15. – 1935)

Leontin (1873. dec. 15. – 1886. dec. 9.)

Antal (1876. ápr. 2. – 1944. dec. 25.)

Adél Margit katalin (1878. nov. 8. – 1918)

Klotild (1880. aug. 30. – 1951. ápr. 8., Debrecen)

Gabriella (1882. márc. 26. – 1908. febr. 30.)

Arra a felmerült kérdésre, hogy a felsoroltak között nincsenek-e rokon gyermekek, illetve a sírkőre felvésettekvalóban ott vannak-e eltemetve, sem az eddig talált levéltári adatok, sem a Házsongárdi temető gondnoksága, sem a leszármazottak nem tudtak pontos adatokat közölni. Az esetleges további kutatások megkönnyítése végett itt közöljük, hogy genersich Antal professzor a Házsongárdi temető lutheránus sírkertjében lévő családi sírkövén sorrendben, betűhűen a kö-vetkező feliratok szerepelnek:

14.kép Genersich síremléke a Házsongárdi temetőben

„Itt nyugszik"

 Genersich Emma szül: 1866. X. 30. – megh. 1870. XII. 5.

Genersich János I.oszt. elemi isk. tanuló sz.1870. XII.15. – megh. 1876. XI. 18.

Genersich Leontin II.éves felső leányisk. tanuló 

szül:1873. XII. 15. – megh.1886. XII. 9.

Genersich Evelin II. éves r. orvosnövendék a zürichi egyetemen

 sz.1869. III. 1.– megh.1888. V.19.

 Hervadt virág, hiúsult remény, kialudt napsugár, elfojtott törekvés...

Szepesszombati dr. Genersich Antal 

egyetemi tanár 1842 – 1918

Szepesszombati dr. Genersich Margit főorvos 1878 – 1918

Szepesszombati Genersich Gabriella IV. éves orvosnövendék 1882 –1908.

” A Genersich Emlékkönyvben Vilmos, ifj. Antal és Klotild szerepel mint „Családot alapító gyermekei”, továbbá Genersich Antal unokái és dédunokái is fel vannak tüntetve.

 Mivel három gyermeke és egyik unokaöccse is neves orvos lett, tevékenységüket a továbbiakban ismertetjük.

Az idősebbik fiú, Vilmos Kolozsváron született 1872. aug. 15-én. középiskolai tanulmányait ugyanott az ev. ref. gimnáziumban végezte, 1890. június 27-én érettségizett.

 Még az évben beiratkozott a Ferenc József Tudományegyetem (FjTE) Orvosi karára, ahol 1896. február 1-jén orvossá avatták.

 1892-ben, még orvostanhallgató korában az EME Orvos–Természettudományi szakosztályának tagja lett, Budapestre való távozása után is megtartotta tagságát 1906-ig. Általános orvosként tevékenykedett Budapesten, később egészségügyi tanácsos lett.

1935-ben hunyt el, sírja Budapesten a Farkasréti temetőben van.

Kisebbik fia, ifj. Genersich Antal szintén Kolozsváron született 1876. április 2-án. Középiskoláit ő is szülővárosában, az ev. ref. gimnáziumban végezte, 1893. június 29-én érettségizett. Vásárhely életében jelentős helyet töltött be,hisz az ő igazgatósága alatt épült fel az új Erzsébet kórház, melynek igazgató főorvosává nevezték ki. Egyetemi magántanár, egészségügyi főtanácsos, a közkórház igazgató főorvosa volt. Erről majd lejjebb külön fejezetben bemutatásra kerül.

Leánya, Margit 1878. november 8-án született Kolozsváron. később a budapesti Orvosi kar hallgatója lett. érdemesnek tartjuk vele kapcsolatban megemlíteni, hogy a nyugalomba vonuló Arányi Lajos 1874-ben 3000 Ft-os alapítványt tett, melynek kamataiból a legjobban fogalmazott boncjegyző-könyv és a legsikerültebb kórszövettani készítmény előállítóját jutalmazták. Egy ilyen gyöngybetűkkel írott jegyzőkönyv található az i. kórbonctani intézet 1900-as jegyzőkönyv-kötetében, melynek szerzője Genersich Margit III. éves orvostanhallgató.

1902. december 13-án kapott orvosi oklevelet.

Később, 1906 és 1918 között szemész szakorvos, majd főorvos volt Hódmezővásárhelyen. 1918-ban hunyt el, valószínűleg Kolozsvárt.

Id. Genersich Antal gyermekein kívül megemlítjük unokaöccsét, a későbbi

Dr. Genersich Gusztáv (1865–1921) professzort, az első erdélyi gyermekklinika megalapítóját.

 A szepes megyei lőcsén született 1865. augusztus 5-én.

 Apja, Genersich Gyula ügyvéd volt lőcsén, anyja Genersich Irén. középiskolai tanulmányait szülővárosában, a kat. főgimnáziumban tiszta jeles eredménnyel végezte 1883-ban.

 Apja papnak szánta, de ehhez neki nem volt kedve.

 Nagybátyja, Genersich Antal – aki már akkor Kolozsváron egyetemi tanár volt – rábeszélésére még abban az évben beiratkozott a kolozsvári egyetem Orvosi karára. Itt szigorlatait kitűnő eredménnyel tette le. Már másodéven a bonctan vizsga kimagasló eredménye alapján 300 Ft-os állami ösztöndíjban részesült, másod-, harmad- és negyedéves orvostanhallgatóként pedig kidolgozta az élettanból kitűzött pályakérdéseket, és elnyerte a jutalomdíjakat. 

Doktorrá avatása előtt már néhány hónapig a belgyógyászati klinikán dolgozott.

 1888-ban orvosdoktori oklevelet szerzett.

1889-ben letette a műtői vizsgát, és műtőnövendékként Brandt tanár sebészeti klinikáján dolgozott. Ettől kezdve tagja az EME Orvos–Természettudományi szakosztályának. Még az év szeptember 1-jétől visszatért Purjesz tanár klinikájára, ahol 1896-ig tanársegéd. 

A belgyógyászati klinika járóbeteg rendelőjében megfordult gyermekbetegek felkeltették érdeklődését a gyermekgyógyászati problémák iránt. közben nyaranta többször, majd 1893/94-ben egy egész esztendőt ösztöndíjjal külföldön töltött. 

Útjai során felkereste Európa minden jelentősebb gyermekkórházát, klinikáját. Mindenhol gazdag tapasztalatra tett szert, sőt tanulmányútjai során még két értékes dolgozatot is összeállított. 

Hazatérte után kezdeményezésére, 1894-től egyelőre a belgyógyászati klinika egyik helyiségében külön gyermek-ambulatóriumot szervezett, melynek ő lett a vezetője. 

1896-ban magántanári képesítést nyert, 1904. február 1-jétől 1917-ig a kolozsvári gyermekmenhely igazgató főorvosaként dolgozott, közben az 1904/05-ös tanévtől kezdve kötelező tantárggyá vált a gyermekgyógyászat, melynek előadásával helyettes tanárként őt bízták meg, majd 1911-ben ny. rk. tanári címet kapott. 

Ettől kezdve minden idejét a gyermekek gyógyítására fordította, és erőfeszítéseket tett, hogy a gyermekgyógyászat külön tanszéket kapjon, és külön gyermekkórházat létesítsenek. 

Végül 1917-ben nyilvános rendes tanárrá nevezték ki, amikor az új, bár szerény gyermekklinikát is átvehette. A kötelező gyermekgyógyászati előadásokon kívül nyári tanfolyamot szervezett anya- és csecsemővédőnők részére.

Naponta rendelt az ambulancián, ezenkívül vezette a harminc ágyas gyermekosztályt. Fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki a gyermekvédelem megszervezése terén.

Létrehozta az anyák iskoláját, ahol rendszeres előadásokat tartott a csecsemőhalandóság csökkentése érdekében. E tevékenységében nagy segítségére volt az 1915. június 13-án megalakult Országos Stefánia Szövetség, melynek 1916-ban Kolozsváron is létrejött egy fiókja.

Genersich Gusztáv professzor a főhatalom változás után is Kolozsváron maradt, bár tanszékétől és klinikájától meg kellett válnia. 

Tevékenységét azonban lassan újrakezdte. 

Saját lakásán berendezett rendelőhelyiségben „tanácsadásokat”, ingyenes rendeléseket tartott a rászorulók részére nagy önfeláldozással.

Gazdag szakirodalmi tevékenységét a gyakorlati irányzat jellemezte. Dolgozatainak nagy része az EME Orvos–Természettudományi, illetve Orvostudományi szakosztálya értesítőjében jelent meg a következő tárgykörökből: a Chloralamid altató hatása (1889), a kanyaró járványtana és megelőzése (1906, 1910), a lues congenita különös esete, a füljárat teljes elzáródása (1909), a csecsemők táplálása (1910), a gonococcus-fertőzés csecsemőkorban leánygyermekeknél (1911), a gyermekkori görcsök (1915), polyposis intestinalis (1917–19). Az értesítőn kívül más folyóiratokban is közölt, például a gyógyászatban, az Orvosi Hetilapban és a Jahrbuch für kinderheilkunde köteteiben.

Az EME tagjaként is vállalt munkát, így 1896-tól néhány évig az Orvos–Természettudományi Szakosztály orvosi alszakának jegyzői tisztségét töltötte be. 

1906 januárjától az Orvosi szakosztály választmányi tagja volt.

1921-ben Kolozsváron hunyt el, július 7-én helyezték örök nyugalomra a Házsongárdi temető lutheránus részébe, tanítványai és nagyszámú tisztelője jelenlétében. 

Leitner Fülöp, egykori tanársegéde búcsúszavaiban így emlékszik meg róla:

„A gyermekvédelemnek Kolozsvárt, de mondhatjuk, hogy egész Erdélyben a megteremtője és élete végéig lelkes irányítója, munkása volt.”

Az Erdélyi Orvosi lap mint az EME Orvostudományi szakosztályának egykori (1920–1925) hivatalos közlönye az 1921. évi ii. évfolyam, 14–15. számát prof. dr. Genersich Gusztáv emlékének szentelte.

15.kép.  Dr.Genersich Gusztáv .1921-ben Kolozsváron hunyt el, július 7-én helyezték örök nyugalomra a Házsongárdi temető lutheránus részébe

Alakjainak tisztelete, nagy elődök szellemi hagyatékának megismerése és továbbadása. 

Kapronczay Károly Genersich életútját mutatta be.

 Filep Aladár a leszármazottak nevében köszöntötte az ünnepség résztvevőit.2007. április 13-án az EME Orvos- és gyógyszerésztudományi szakosztálya évi nagygyűlésének keretében, az EME kolozsvári székházá-nak (Jókai, ma Napoca u. 2–4.) előadótermében került sor egy újabb Genersich-szobor avatóünnepségére, amelyen mind anyaországi, mind erdélyi oktatási, tudományos, állami, egyházi és civil szervezetek, valamint a leszármazottak képviselői és számos szakosztályi tag vett részt. Így a szobornak az az intézmény adott „védett otthont”, melynek működésében Genersichnek huszonöt éven át jelentős szerepe volt. Az ünnepi megemlékezést az EME nevében Sipos Gábor alelnök nyitotta meg, majd Egyed Zs. Imre, a marosvásárhelyi OgyE kórbonctani intézetének profeszszora ismertette az ünnepelt életútját és tevékenységét. A szobrot Kopper László, a Semmelweis Egyetem i. sz. Patológiai és kísérleti Rákkutató intézetének igazgatója, rektorhelyettes, Genersich tizedik tanszéki utóda és a Magyar köztársaság kolozsvári Főkonzulátusának nevében Szentpétery István konzul leplezte le. Eredetileg a szobrotPásztor János alkotta, melyről felkérésre Gergely zoltán (1973) kolozsvári szobrászművész két bronzmásolatot készített, ezek közül az egyik került itt felavatásra. A szobornál koszorút helyezett el: Sipos Gábor, az EME alelnöke, Szentpétery István konzul, kovács dezső szakosztályi elnök, Kopper László professzor, továbbá Szende Béla és Szentirmay Zoltán a Magyar Patológusok Társasága, illetve Jung János és Egyed zs. Imre a marosvásárhelyi kórbonctani tanszék nevében, Édes István a debreceni Orvosi Egyetem részéről, Mikola István és Süveges Ildikó a Magyar Egészségügyi Társaság képviseletében, Kovács László Attila teológiai professzor a kolozsvári evangélikus-lutheránus egyház, Gergelyné Tőkés Erzsébet a Házsongárdi Alapítvány nevé-ben, valamint Tankó Zita, a legfiatalabb ükunoka a család részéről. Ezt követően a temetőben sírját is megkoszorúzták. A továbbiakban a patológiai szekció ülésén szende Béla professzor dr. Genersich Antal, az orvos, a kórboncnok címmel tartott előadást

.A szoborállításnak és ünnepélyes felavatásának kezdeményezője, szervezője Tankó Attila, az alapítvány kuratóriumának titkára volt.

 Erre az alkalomra elkészült a sír teljes felújítása is, kőkeret készítése, a sírkő letakarítása és a betűk újrafestése. 

E munkálatokat anyagilag a magyarországi evangélikus egyház, ahódmezővásárhelyi önkormányzat (dr. Rapcsák András, dr. lázár János, dr. kószó Péter és dr. Berényi károly), a Házsongárd Alapítvány (Gergelyné Tőkés Erzsébet, Sipos Gábor), valamint a dr. Genersich Antal Alapítvány (Nemzeti Civil Alap Budapest) és az igazságügyi Orvostanért Alapítvány (Nemzeti Civil Alap Budapest) támogatta.Ugyanebben az évben, október 12-én Budapesten a Szent István kórház tanácstermében Genersich-emlékünnepséget tartottak a Fővárosi Egyesített Szent István és Szent László kórház és Rendelőintézet, a Semmelweis Egyetem, valamint a dr. Genersich Antal Alapítvány szervezésé-ben.

 Az emlékülésen a magyarországi előadókon (Szende Béla, Dömötör László, Bujdosó László, Radnai Zoltán) kívül Marosvásárhelyről Jung János professzor a romániai magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés történetéről, Egyed Zs. Imre professzor pedig Genersich kolozsvári munkásságáról tartott előadást. Az emlékülés befejeztével a Szent István kórház főbejáratánál került sor Genersich szobrának avatására. Az avatóbeszédet Halász Béla akadémikus tartotta. Ezt a szobrot is Gergely Zoltán készítette bronzból Pásztor János alkotása után.A Szegedre került Genersich-dombormű holléte után érdeklődve Tankó A. egyetemi magántanár közvetítése útján Dr. Ormos Jenő patológus professzor felesége leveléből (2008. augusztus 12.) megtudtuk, hogy: Hódmezővásárhelyt a Patológiai Osztály folyosóján id. Genersich Antalnak mellszobra található. E vonatkozásban további részletekért Szenti Tibor író, néprajzkutatóhoz, illetve Dr. zombori János patológus főorvoshoz fordultunk. Utóbbi megerősítette, hogy intézetében valóban van Id. Genersichnek mellszobra. 

Ezt követően szenti Tibor, aki már több ízben írt Hódmezővásárhely egészségügyének történetéről, részletes adatokat küldött a szoborral kapcsolatban. Ezekből megtudtuk, hogy a szobrot – melynek anyaga gipsz, esetleg terrakotta – 1912-ben a már említett Pásztor János alkotta, kinek neve a szobor bal oldalán jól olvasható.

A szobrot Ifj. Genersich Antal Dr. Ormos Pál igazgató főorvosnak adta át megőrzés végett a leendő patológiai intézet számára. Ez az alkotás tekinthető az eredeti példánynak, melyről az említett másolatok készülhettek.

Genersich emlékezetét Budapesten és Kolozsváron kívül szülőföldjén is őrzik. Így Kiss László Szlovákiában élő orvostörténész vizsgálja szerepét a medicina történetében, illetve igyekszik bizonyítani egyes megállapításainak prioritását.

Id.Dr.Genersich Antal emlékezete nemcsak szakmai körökben él, több szépirodalmi műben is megjelenik alakja emberként, tanárként, mint lelkiismeretes orvos, jóságos segítő rokon, szomszéd. Így például Csáth Géza egy portrénovellában, Füst Milán a Végrendelet című művében, Szabó Dezső az Életeim és Németh László az Irgalom című regényében, valamint Kántor Lajos A kapu című családregényében tesz említést róla.Úgy véljük, hogy Genersich Antalt sokoldalú és eredményes munkássága alapján méltó hely illeti meg az egyetemes magyar orvostudomány művelőinek panteonjában. Irta: -PÉTER MiHály – PÉTER H. MáRiA (12)

Id.Dr. Genersich Antal kórboncnokról, aki a Kolozsvári Tudományegyetem orvoskarának egyik alapító professzora, a modern emberorvoslást szolgáló patológia egyik magyarországi megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kora Magyarországának nemzetközi hírű tudósa volt.. Az éleslátású gyakorló orvos, a boncolási eredményeket alaposan kielemző kórboncnok, a kedélyes szigorral oktató tanár és a metszeteibe órákon át belemerülő tudós mindannyiunk példaképévé válhat.

 Mindezek igazolására magát Genersich Antalt idézhetjük:

„A jó doktor folytonosan törődik, együtt van betegével. 

Gyógyítja, vigasztalja, tanácsokat ad neki.

Ha pedig szükséges, klistélyt (beöntést) ad neki. 

Biztatja, eteti, itatja, injekcióval látja el és nem feledi el megigazítani a párnáját sem. 

No, és ha a beteg mégis meghal – akkor boncolja, búsulja.” 

Genersich az ott töltött majdnem negyedszázad alatt annyira megszerette Kolozsvárt, hogy végrendeletében meghagyta, hogy a kincses városban temessék el. Házsongárdi temetőben nyukszik. 

17.kép Id.Dr.Genersich Antal sírja kedvelt városában,Kolozsváron a Házsongárdi temetőben van.

Id.Dr.Genersich Antal

Életéről-munkásságáróltöbbet:

http://epa.oszk.hu/00900/00979/00009/sz11abram.htm

Bővebben:EME Hivatás és Tudomány Genersich Antal-Péter Mihály-Péter H.Mária-

http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/15465/EME_Hivat%C3%A1s%20%C3%A9s%20tudom%C3%A1ny.pdf?sequence=1

 Ifj.Genersich Antal ezzel a családi háttérrel megérkezett Hódmezővásárhelyre ahol az őseitől örökölt szorgalmával és tudásával Vásárhely népét szolgálta

Dr. Genersich Antal

(1876. ápr. 2.Kolozsváron. – 1944. dec. 25. 

Hódmezővásárhelyen)

Ifj.Dr. Genersich Antal egyetemi magántanár, egészségügyi főtanácsos, a közkórház igazgató főorvosa, az országos hírű operatőr, ki a vásárhelyi egységes pártot megszervezte s azt a sikerek útján vezette akadályt nem ismerő elszántsággal és a gróf Bethlen István politikájában való fanatikus hittel s akinek nevével forrt össze az akkori  képviselőválasztáson a szabadelvű pártnak nagyszabású előretörése. 

Szepességi ősi patrícius családból származik és 1876-ban született kincses Kolozsváron.

Középiskoláit ő is szülővárosában, az ev. ref. gimnáziumban végezte. 

1893-ban érettségizett s akkor a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem orvosi karának hallgatója lett.

Két év múlva a fővárosba ment s ott folytatta tanulmányait, hol azután

1898-ban avatták doktorrá. 

Egy évet a bonctani intézetben, Lenhossek professzor mellett töltött el,mint tanársegéd, majd azután hat esztendeig a dr Réczey Imre II. sebészeti klinikájának asszisztense volt, követvén lelke régi ambícióit, melyek a műtőasztal mellé, az emberi szenvedés elleni harcba s a titkok mélységei felé vonzották.

Később egy évet külföldön, Bécsben, Berlinben, Hamburgban, Zürichben, Bernben és Boroszlóban töltött el tanulmányúton.

Még a régi kórház állott, mikor az Id. dr. Bakay Lajos elhunytával megürült igazgató-főorvosi állásra beadta pályázatát az irányadó körök egyenes meghívására. 

Dr. Lukács György főispán írta alá kinevezését s kapcsolta be ezzel Vásárhelyt újra a Dr Genersich Antal neve révén a tudományos érdeklődésbe. 

1911-ben költöztek az új, modern kórházba melynek nevét, hírét országos vonatkozásban tette híressé Dr. Genersich Antal.

Háza a Mária Valéria és a Szentesi utcák sarkán volt.

18/a kép

Ebben az időkben 1911-ben Ybl Lajos tervei alapján, „ó-német stílusban Ifj.Dr.Genersich Antal felépíttette a mai napig is Genersich palotaként ismert családi házát,mely ma is városképi jelentőségű, egyéni jelleget hordozó épület (Szántó K J. u. 10.-ma Dr,Rapcsák András u.10.) (1)

18/b kép

Genersich-palota a sétáló utca kialakítása előtt...

18/c kép

Genersich-palota sétáló utca kialakítása után, napjainkban, gyönyörű szépen felújítva...

18/d.Kép

Genersich-palota egykor a Ferenc József sugár úton. 

Itt élt Ifj.Dr.Genersich Antal családjával,innen járt be a városi közkórházba..

18/e.Kép

Ugyanaz a kép kiszínezve..

18/f Kép.

Genersich-palota napjainkban.

Ifj.Dr.Genersich Antal igazgatósága alatt épült fel az új Erzsébet kórház, melynek igazgató főorvosává nevezték ki.

Ezt a tisztségét 1940-ig töltötte be.

A hódmezővásárhelyi Erzsébet kórház falán elhelyezett emléktáblán a következő szöveg olvasható:

„Ez a kórház épült Szepesszombati Genersich Antal Dr.egyetemi tanár, M. Kir. egészségügyi főtanácsos igazgatása alatt. 25 éves kórházigazgatói működését örökítette meg 1930-ban a város hálás közönsége."

19.Kép Emléktábla őrzi Dr. Genersich Antal emlékét a hódmezővásárhelyi kórház falán.

19-a.Kép: Erzsébet kórház a tó felől

Dr Imre József kezdeményezésére és  Sándy Gyula tervei alapján felépült  a Szemkórház, akkor ez volt az első olyan városi épület, mely eredetileg is kórháznak épült. 

A főtérhez való közelsége és így központi fekvése később a még a Serházban működő közkórház idetelepítését is indokolttá tette.

Több, mint 10 év telt el, amire1909 agusztusában Dr.Genersich Antal igazgatósága idején,Hübner Jenő tervei alapján megvalósult a közkórház új épülete is az Erzsébet szemkórház melletti telken. 

A 200 ezer koronás költségvetéssel    felépített új modern közkórház berendezésére már nem futotta és így kezdetben csak a legszükségesebb felszereléseket szerezték be.

A kórház 1909 augusztusában készült el és a Serházból átszállított felszereléssel kezdte meg működését. 

Az átköltözés 1909. október 15-ig befejeződött. 

A tanács a szervezeti szabályzat és a közkórházi jelleg kérdésének megoldása előtt nem engedélyezte a megnyitást, így arra csak október közepén került sor.  (20)

21/ Kép.A kórház 1909 augusztusában készült el .

21/a kép. Erzsébet kórház egykor Ifj.Dr.Genersich Antal idejében

 és napjainkban

22.Kép  Erzsébet kórház azóta már 1929-ben egy emelettel bővült és így néz ki 2012-ben 103évesen..

Dr.Genersich Antal orvosi működése mellett a szegedi tudományegyetem orvosszövetségében fejtett ki hasznos tevékenységet. Nevét több felfedezéssel tette ismertté s asztmatikus betegségnek orvosi műtét útján való orvoslási rendszere eseményt Jelentett az orvosi előretörés terén. 

1923-ban Szegeden a M. Kir. FjTE Orvostudományi karán a „hasűri sebészet tárgyköréből” magántanárrá habilitálták. Az egészségügy terén kifejtett több évtizedes tevékenységének elismeréseként 1927-ben egészségügyi főtanácsos címet kapott.

A kakasszéki gyógyvíz jótékony hatását is bevezette a betegeinek mielőbbi javulása érdekében.

A kakasszéki víz és iszap gyógyító hatását a XIX. század végén fedezték fel .Felfedezése véletlenszerűen egy beteg kisleány elkeseredésének köszönhetően került az orvostutomány birtokába.

 "Egy beteg kislány csonttuberkulózisban szenvedett, szégyenkezve bandukolt a kakasszéki nádasban, s miközben a tó vizét taposta, meggyógyult betegségéből. Ez a történet azért sem legenda, mert a lány édesapja a csodát elmesélte egy vásárhelyi sebészorvosnak, aki alkalmazni kezdte az iszapos vizet a kezelésben. Amikor híre ment Kakasszék gyógyító erejének, vizét lajtos kocsival vitték a vásárhelyi kórházba. Nemcsak a gyógyító, hanem az üzleti lehetőséget is felfedezték a XX. század elején.

1922-ben megszületett a kakasszéki fürdő építésének terve,

 1928-ban létrehozták a Júlia Fürdő Rt.-t, s az orvosok kibéreltek egy üdülőt, ahol nyaranta hatvan beteget kezeltek.

 A gyógyintézet 1932-ben épült fel svájci mintára, és zavartalanul működött a második világháborúig. (23)

A kakaszéki fürdő és szanatórium kialakításáért Dr,Genersich Antal fáradságot nem ismerve önmagát nem kímélve minden erejével azon volt,hogy ez megvalósuljon és talán az egészségügy mellett egy picit az idegenforgalom fellendülését is remélhette ezáltal,ami Vásárhelynek is jót tett volna.

Elszántságát a: „ Vásárhelyi Újság Kakasszékről szóló cikkei 1921-től „-cimű cikkkből világosan kítűnik:

1927. február 16.2.p.

Sebészeti gümőkórkezelés. A közkórház sebészeti osztályán a sebészi gümőkórkezelést Genersich Antal Dr. egyet. m. tanár

a tudomány eddigi összes vívmányainak, valamint a Kakasszéki gyógyvíznek felhasználásával bevezette. 

Szappanos Mihály t. főorvos, egészségügyi főtanácsos felhívja az orvosokat, hogy az ilyen természetű betegségek gyógykezelésénél a fenti körülményt vegyék figyelembe.

1927. március 15. 3.p.

A kakasszéki fürdő földet kér szanatóriuma részére a várostól. Ismeretes, hogy a népjóléti minisztérium a kakasszéki „Júlia” gyógyfürdőn 300 ágyas szanatórium felállítását helyezte

kilátásba, oly feltétel alatt, hogy a megfelelő földterület rendelkezésére fog állani az építkezéskor. Itt említjük meg, hogy Soós István Dr. polgármester és Genersich Antal Dr. egyetemi tanár egy bizottság közben jöttével már régebben tartottak ez ügyben helyszíni szemlét, és már akkor kijelöltek egy, a tóhoz közel fekvő területet a szanatórium részére.

 A közgyűlés Genersich Antal Dr. eü. főtanácsos memoranduma nyomán a tanács javaslatára 32.000 pengőt szavazott meg a kakasszéki szanatórium céljaira

1927. június 4. 3.p. 

Megnyílt a kakasszéki gyógy- és strandfürdő. 

Hideg és meleg fürdők, kitűnően berendezett szobák, ízletes házi koszt mérsékelt árakon. Csolnakok a szórakozni kívánóknak. –Autóbuszjárat minden délután fél 2 órakor a Kossuth-térről.

1939. február 25.2.p.

 A Kakasszéki Szanatórium állandósítását tervezik. 

1939.június 4.2.p. Megnyílt Kakasszékfürdő. (24)

Erről bővebben a:

Vásárhelyi Újság Kakasszékről szóló cikkei

1921-től

http://szekkutas.hu/documents/Cikkek_Kakasszekrol.pdf

25.kép A kakasszéki Júlia fürdő 1938 nyarán

A vásárhelyi Erzsébet Kórházhoz tartozik a kakasszéki reumatológiai és rehabilitációs intézet. A fejlesztés során új diagnosztikai részleget alakítottak ki, korszerűsítették a konyhát, gyarapították a vizesblokkokat. Az ágyak számát azonban nem növelték, mert a minőség javítását szerették volna elérni.
 A megrongált épületet 1948-ban állították helyre, s száztíz ágyas tbc-szanatóriumot alakítottak ki. Mivel a tüdőbetegek száma a hetvenes években csökkent, a reumások gyógyítása kapott nagyobb hangsúlyt, és 1979-ben az intézmény rehabilitációs központ lett. A mostani felújítással lehetővé vált, hogy az egészségügyi ellátást összekapcsolják az idegenforgalommal és az egészségturizmussal. Kakasszék fejlődése szempontjából döntő lehet, hogy a jelenlegi szolgáltatásokat

rekreációs tevékenységgel egészítik ki. Így a település és a régió rehabilitációs központjává válhat. (26) 

I.rész vége-

FolytatásII.rész-Katt: http://delialbinalex1.blogspot.hu/2012/12/szepesszombati-ifj.html