Helytörténetek: március 2013

1848.Március 15. „A Magyar nemzet ébredése”

Összeállította:Deli Albin Alex

1. kép Petőfi Sándor a forradalmár és költő

1848.Március 15-e nemzetközi ünnep, a magyar nemzet ébredése a 300 éves zsarnokság alól. Ezekről a nagy napokról,a magyar forradalom napjairól most emlékezzünk meg (Báró )Nyáry Albert „A magyar forradalom napjai” című 1848-ban kiadott füzetéből, aki e történelmi jelentőségű napoknak,ifjúsági mozgalomnak volt az egyik leg lelkesebb résztvevője és hű krónikása, aki mindezeket a fontos történelmi eseményeket első vonalból látta, átélte és lejegyezte. Négy füzetet írt ám ebből csak az első kettő maradt fenn, még a harmadikat és a negyediket Windischgratz herceg, a budai egyetem nyomdában lefoglalta és egyetlen példány sem került a közönség elé.

Célom,hogy Nyáry Albert e a ritka két fent maradt füzetéből egykori eseményeket közöljek, mely bemutatja a magyar forradalom kialakulását. A történetet legtöbben ismerjük, de így első kézből, szemtanúk által leírtak alapján kevesen. Nyári Albert ezzel a magyar nemzet történetének apró részleteibe enged bepillantást nyerni, és az olvasót elvezeti egészen a forradalmat megelőző napokig.

Hogy is kezdődött?

A pesti ifjúságnak ekkor már nagyon elege volt a zsarnokságokból. Az ifjú léleknek nemesre törő vágyai nincsenek korlátozva,tettre lelkesül ha elnyomottakat lát és nem törve meg az életnek mostohaságán, kétszeres erővel ront előre az elnyomásnak. Ők voltak a szabadság szellemei és bennük fakadt életre a mai kor szelleme.

1847.December 6-án fiatal értelmiségből álló csoport egyesült, hogy az elfojtott nemzetiségüket felélesszék. Az a nemes cél vezérelte őket,hogy eszmecserékkel,értekezésekkel és más szellemi működésük által kiegészítsék mindazt, amelyet az iskolában elhanyagoltak,vagy éppen a tanulókkal igyekeztek elhitetni. Hetente kétszer jöttek össze, kedden és csütörtökön, ahol a szabadságról folyt a vita. Az ilyen összejövetelekre egyre többen jelentek meg, úgy hogy hamarosan át tették székhelyüket a híres „Fillinger” kávéházba.

2.Kép. A plivax kávéházat Pillwax Károlytól ebben az időben 1847-től Fillinger János bérelte. Ekkor Fillinger kávéházként ismerték.

A hagyomány szerint 1848. március 15-én, itt szavalta el Petőfi először a Nemzeti dalt és innen indultak ki a forradalmi események. A kávéházat 1848. március 15-e és 1848 augusztusa között "Forradalmi Csarnok"-nak nevezték. A Pilvax elődjét Privorsky Ferenc kávés alapította Café Reanaissance néven az akkori Úri utcában (Herrengasse, ma: Petőfi Sándor utca) 1838-ban. Nevét későbbi tulajdonosáról, Pilvax (eredetileg Pillwax) Károlyról kapta, aki az 1840-es években működtette a kávéházat a pesti belvárosban.

1847-től Fillinger János bérelte a kávéházat. (ezért fordul elő több forrásban is a Fillinger kávéház elnevezés) 1848 márciusában Petőfi és társai itt beszélték meg a forradalom követeléseit és itt került sor a 12 pont megszövegezésére, amelyet az utolsó rendi országgyűlésen a Függetlenségi Párt szorgalmazott.

Aki ide belépett, annak olyan érzése támadt, mintha a parlamentebe lépett volna be. Ifjúság értelmes tagjai vélekedtek itt a világ eseményeiről. A kávéház a szabadság templommá vált, ahová a lelkes ifjúság a szabadság Istenének jártak áldozni. Ez a lelkes fiatalság volt a kapocs a szabadság és a nép között..

A nép érezte fájdalmát és az évszázados elnyomás gyalázatát.

Ezekben az időkben egész Európát egy eszme itatta át, a szabadság eszméje.

Egy népi összejövetelt terveztek Rákos mezejére. Ez lett volna az úgynevezett reform lakoma,ahol lelkes felszólalásokkal fordultak volna az egybegyűltekhez. Ezt megelőzően az ugyancsak hasonló változási eszméket hirdető „Ellenzéki Kör” egyesülésre kérte fel a Fillingerben összegyűlt ifjúságot, aki a nemzet érdekében örömmel nyújtott baráti jobbot. Az Ellenzéki kör március 14-ére, délutánra, nagy közgyűlést hirdetett. Ezrek jöttek el. Délután 4 órakor elkezdődött a közgyűlés. Kilenc évszázadra rá, ez volt az első népgyűlés, ahol a nép értelmi erővel kezdett működni. Ezen a gyűlésen kellett a petíciót megfogalmazni. Vasvári Pál ismertette a kül és

belpolitikai eseményeket,majd egyetértésre hívta fel a honfikat.

3.Kép.Vasvári Pál

Klauzál Gábor becsületes hazafi is abbéli helyeslését közölte a szónoklatról, hogy a 12.pont petíciót őfelségének benyújtassék, de ezt már ne csak a jelenlévők, a város,hanem az egész nemzet kívánata.

4.Kép.Klauzál Gábor

Az ellenzéki kör elnöke Batthány Lajos

5.Kép.Gróf Batthány Lajos beteljesítette sorsát, és ő lett az ország első miniszterelnöke, ő volt, aki meghirdette az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot

Este 7 órakkor a Fillinger (Plivax) kávéházban heves tanácskozásuk tüzét az a hír növelte, hogy egyetemi tanulókat, tanárai a gyülekezéstől eltiltották és kicsapással fenyegették a résztvevőket.

Vidats János a harmadéves jogász, ekkor az asztalra felugrott és menydörgő hangon kiáltotta, hogy senkinek a hátráltató szavára sem hajlandó megszegni szentül adott szavát és gyáván, férfiatlanul megfutamodni e dicső haza elől.

6.Kép. Vidats János a harmadéves jogász az asztalon esküszik a fogadott szavára.

Lelkesen felszólaltak: Bulyorszky Gyula, Sükei, Vajda János költő, Szegfi Mór. Ezzel a forradalom fáklyája lángra lobbant és a 12.pont már nem kérés,hanem követelés,nem petíció hanem néphatározat alakjában terjesztették fel.

-Éljen a reform!!

-Le Apponyival!!-kiáltványok hangzottak el.

7.Kép.Petőfi Sándor

Reggel hat órára Sükei Károly a 12.pont kiálltványt kiragasztotta az Úri és a Kígyó utca sarkán és minden egyes pontot elmagyarázott az arra jövő kíváncsi népnek.

A pontok a következők voltak:

I-ször. S a j t ó s z a b a d s á g .

II-szor. Felelős m i n i s t e r i u m Buda-Pesten.

III-szor. T ö r v é n y e lőtti egyenlős é g p o l g á r i és vállá si t e k i n t e t b en.

IV-szer. Évenkénti országgyűlés Pesten.

V-ször. Nemzeti őrsereg.

VI-szor. Közös t e h e r v i s e l é s .

VII-szer. Úrbéri v i s z o n y o k megszüntetése.

VIII-szor. E s k ü d t s z é k , k é p v i s e l e t alapján.

IX-szer. Nemzeti bank.

X-szer. A’k a t o n a s á g esküdjék meg az alkotmányra.

XI-szer. Magyar katonáinkat ne vigyék külföldre,

a’ k ü l f ö l d i e k e t vigyék el tőlünk.

XII-szer. Unió E r d é l l y e l .

A 12 pont követelés.

Fél hétre már Bulyorszky Gyula,Jókai Mór,Petőfi Sándor és Vasvári Pál egybe foglalta a katonaságról szóló 10. és a 11. pontot.Ők voltak a forradalom kezdeményezői, kik lelkes beszédeivel gyűjtötték maguk köré a népet. Ezután a feltett 12 pontal rohantak a Fillinger (Plivax) kávéházba és itt adták elő legelőször az összegyűlteknek akik lelkesedéssel fogadták. Jókai Mór volt az, aki a kávéházban felolvasta a 12.pontos követeléseiket.

8.Kép.Jókai Mór

A 12.pontos követelés után Petőfi rögtön elszavalta a Nemzeti dalt a Talpra magyart. Ezt az ifjúság „Esküszünk” felkiáltással fogadta és ekkor Fillinger kávéházból megindult a forradalmi menet.

Először az orvosok egyetemére mentek ahol Vasvári felszólalt:

-Ifju honpolgárok! Az egyetem slendrián rendszere meg akarja önöket gyilkolni! A tanárok e rideg rendszer szolgalelkű gépei,akik a honpolgári kötelességükben önöket nem gátolhatja!

Innen kivonultak az udvarra, ahol Jókai Mór is felolvasta a 12.pont követelést. Petőfi mindnyájukat megesketi.

9.Kép. Petőfi elszavalta a „Nemzeti dalát” a „Talpra magyart”.

Innen a tömeg együttesen megindult a mérnökök felé,majd a mérnökökkel eggyesülve megindultak a jogászok és a bölcsészek iskolája felé. A jogi egyetemen a dékán a tömegnek a törvény nevében nyugalmat parancsolt.

-Nem törvény az, hanem zsarnokság!- hangzott az ifjuságtól,majd erre a dékán odébb állt.

Vidacs ekkor szót kért,melyben a magyar forradalom dicső pályán való haladásról szónokolt,majd a végén eképen buzdította az ifjuságot:

- A szabad sajtó kivívása egy nemzetnél a legszebb diadal.Dicsőbben nem kezdhetjük a napot mint azzal hogy a gondolatok közlésének szabad tért nyitunk!

-Foglaljuk le először a nyomdákat!-Nyomatékos kiáltással a tömeg rohanva követi vezéreit. A Hatvani utcában lévő Landerer nyomdához mentek.

10 óra 30 perc lehetett, amikor a nép megállapodott a nyomda lefoglalásában.Ekkor a nép megválasztotta Jókai Mórt,Petőfi Sándort,Vasvári Pált és Vidats Jánost, akik a nép akaratát képviselték ez ügyben.
Ezek voltak a legelső nép képviselők.

Nyomdába bementek és a harmadéves jogtan halgató,Vidats János rátette a kezét a legelső nyomdagépre majd így szólt:

-Ezen gépet lefoglalom a nép nevében! E pillanattól fogva a korlátok,melyek a nemzet és e sajtó közé emeltek,többé nem létezik!

-Éljen a sajtószabadság!- kiáltotta a tömeg

A megszeppent nyomdatulajdonos előlépett és megkérdezte:

-Tudják-e uraim,hogy milyen nagy felelőséget vállaltak önök magukra?

-Meggondolták-e mind azt a szomorú következtetéseket mely ebből eredhetnek?

-Igen uram! –Válaszolt Vasvári határozottan.

-A szilárd akaratnak hódolni fogok!- Szólt Landerer a nyomdatulajdonos és a munka elkezdődött.

ezzel megszületett a szabad sajtó minden cenzura nélkül.

10.Kép. Landerer nyomda lefoglalása.

A heves esőzések közepette,beszédet mondott Bulyovszky, Irinyi József,Egressi Gábor, Irányi Dániel, Vidáts János,majd Jókai Mór és egy héber vallású hazafi, aki németül szólt a néphez:

-„Bízzunk a nemzet nagylelkűségében,hogy a korszellem sugalatait felfogta midőn az egész civilizált Európában az izraeliták felszabadításán működnek,szeretet hazánk mi rólunk sem fog egészen megfeledkezni. A testvériség legyen a jelszó és mi kivetkezve százados előítéletből ,testvérek legyünk.”

Erre Petőfi a nép kívánatára elszavalta a Nemzeti dalát melyek refrénjeit a nép esküre felemelt kézzel mondta.

12 óra tájban a nyomda ajtajában megjelent Irinyi a kinyomtatott program legelső példányával.

11.Kép. A 12 pont követelés.

A kinyomtatott 12 pont németre is le lett fordítva.

Ez volt a szabad sajtó és a nép hatalmának a legelső műve.

Irinyi így szólt a néphez:

-Március 15-e,délelőtt fél tizenkettőre,nagy időszakasz ez a magyarok történetében! Akármi szabadság is fog egykor a magyarnak lenni,akármilyen jogokat is fog a nemzet nyerni,az a dicsősség mindig megmarad,hogy a legnevezetesebbet, a sajtószabadságot mi magunk vívtuk ki,mi magunk szereztük meg!

1 óra tájban a nép szétoszlott majd 3 órára a múzeum elé népgyűlést határoztak.

12.Kép.Népgyűlés a múzeum előtt.

Innentől kezdve már tudjuk,hogy mi történt. A múzeum előtti népgyűlés, az ernyős menet ment fel a Budavárába, a helytartó tanács megrettenése, a közjóléti bizottmány megalakulása, Táncsics Mihály kiszabadítása a fogságból, stb.

A március 15-ei forradalom ezekkel a bátor de igazságérzelmű fiatalokkal kezdődött, akiknek a nemzet és a haza mindennél fontosabb volt.
Ezek voltak azok az ifjúk, akik a zsarnokságtól nem rettegtek, a nép bilincsét megtörték és a haza bemocskolt nevét az egykori fényére emelték.

Felnézek rájuk mert ők még egy és KÖZÖS akaraton voltak. Egymás eszméit táplálták és összefogással hősként vonultak be örökre a halhatatlanok Panteonjába.

165 évvel ezelőtt volt,de nagyon remélem hogy belőlünk,magyarokból, ez idő alatt nem vesztek ki ezek a nemzetünkre jellemző nemes jó tulajdonságok.
Ezen a napon a honnak a felvirágzását,a szabadságát kellene,hogy együtt ünnepeljük.

Koszorúzás alkalmával, szívem mélyén megemlékeztem azokról a Trianoni békediktátum miatt hátáron túlra szakadt testvéreinkről is, akiknél ez a szabadság harc talán még mindig zajlik. Ott ahol a testvéreink kezéből a székely vagy Magyar Nemzeti zászlót csavarják ki és ott ahol nem élhet nyelvében a nemzet..

Vannak még Európában olyan helyek ahol a magyar még szenved,ahol a mindennapi magyarságuk mellett való kitartásaikért nagyon sok áldozatot kell hozniuk..Ez az ünnep minden magyarért szól.