Deli Albin Alex
Dr.Imre József háza II.rész
Dr. Imre József
1851. december 18-án Hódmezővásárhelyen. † 1933. szeptember 9-én Budapesten
Ezzel elérkeztünk Dr.Imre
Józsefhez akinek háza az volt ami ma a Tornyai János múzeum. Ő volt
az aki1899-ben saját költségéből, Sándy Gyulával terveztette és felépíttette az
akkori családi házukat. Az ő érdeme az hogy a belvárosban létezik egy
ilyen csodálatos préstéglákból úgymond, művészien megépített épület ami méltó
helyet ad ma a múzeumnak. Tévedünk ha azt hisszük hogy csak ezt az egy
épületet köszönhetjük Dr.Imre Józsefnek. Városunkban, Sándy Gyula által
épült csodálatos építményekhez talán ilyen vagy olyan módon Dr.Imre József
nevéhez is kötődik,ha figyelembe vesszük hogy Sándy, Vásárhelyen vagy a
ref.egyháznak tervezett és épített,(ahol Dr.Imre József is tanácstag volt) vagy
a Szem Kórházat és az Úri Kaszinót,ahol ekkortájt ugyancsak Dr.Imre József volt
az igazgató. Vásárhelyen,Sándy által tervezett és a
préstéglákkal művészi precizitással megépített csodálatos épületeinek többségében
vagy Dr. Imre József megrendelésére,vagy pedig közbenjárására épült meg. Dr.Imre Józsefre az Imre
család akkori tagjai és a jelenlegi utódai méltóan büszkélkedhetnek,hiszen
Hódmezővásárhely egészségügyében és a közéletében rengeteget tett. Dr.Imre
József Hódmezővásárhely történetében halhatatlan érdemet szerzett és
előkelő helyet érdemelt ki. Érdemeiért szobrot emeltek és utcát neveztek el róla.
37.Kép. Dr.Imre József
1851. december 18-án
született, Hódmezővásárhelyen, Imre Sándor,egyetemi
tanár és Dávidházy Petronella házasságából. Imre József
egyetemi tanulmányait Budapesten végezte(két félévet a kolozsvári
egyetemen). 1874-ben nyerte el orvosi oklevelét. Sebész-, szülész
és szemészmester képesítést szerzett Budapesten. 1874-től a
Szemészeti Klinikán a világhírű tanár, Schulek Vilmos tanítványa, tanársegéde
volt. 1875-ben 3 hónapig tanult Bécsben a kiemelkedő Arlt
professzor szem kórodájában. Járt Franciaországban, Németországban
és Belgiumban is tanulmányi célból, mint ezt 1877-es eredményes gyomai
tisztiorvosi állásfolyamodványban saját maga írja le. Bár marasztalták Pesten is, ő mégis a vidéki orvosi
munkát választotta és szülővárosában, Hódmezővásárhelyen telepedett le. Hódmezővásárhelyre
került és szembeteg-gyógyítást csak mellékesen végzett. Dr.Imre József családalapitása is
Hódmezővásárhelyhez kötődik és ezekhez az évekhez köthetjük,hiszen 1877.Október
13-,Hódmezővásárhelyen született gyermeke: Imre Sándor
1880-ban
kinevezték a hódmezővásárhelyi kórház általános orvosának.
1884.Junius 8.-án
megszületett második fiu gyermeke:
Ifj.Imre József 1888-ban
Dr.Imre József lemondot arról hogy továbbiakban kórházi orvosként végezze
teendőjét és a 12 ágyas szemosztály fizetés nélküli vezetését vette át.
A hódmezővásárhelyi önálló szemkórház kialakításának gyötrelmes és sanyarú körülményeiről,
a fejlesztésében végzett aktív és heroikus tevékenységéről, az ott
végzett szemorvosi működéséről igen részletesen többször beszámolt az Orvosi
Hetilapban. Elkeserítő viszonyokat talált,
de szisztematikus eltökéltséggel szemészeti osztályt alapított. Megindító
visszaemlékezése a 13 évi küzdelemre, egy mondatot hadd idézzek belőle:
„A sors nekem ezt a házat jelölte ki arra,
hogy benne jobbat, a munka kedvezőbb feltételeit és viszonyait megszolgáljam és
kiérdemeljem”.
Dr.Imre József Vásárhely közéletében
Nyomdában való munkássága:
1896-ban a Hódmezővásárhelyi
Nyomda és Kiadó Részvénytársaság, (“Részvény nyomda”)igazgatótanácsának tagja
volt. Annak a nyomdának ami Vásárhely legelső nyomdája volt
és megalapítását az egykori zsidó családból
származó Wodiáner Fülöp könyvkiadó, lap- és
nyomdatulajdonosnak köszönhetjük,aki az 1886-os
gazdasági válság idején csődbe jutott és így az 1886. június
4-én elárverezett nyomdáját a fő hitelezői, görög származású Konstantin
Testvérek kereskedőház vásárolta meg 650 Ft-ért és a Wodiáner Fülöp
nyomdáját átnevezték Hungária nyomdának. Sajnos ők sem tudták
igazán nyereségesen fen tartani,így túladtak rajta. (38)
Hungária
nyomdában lett nyomtatva a fenti 31-es képen
látható Békés-Bánáti Reform. Egyházmegye 1889-es
Szentesen és a 34-es képen látható 1893-as Szeghalmon és Gyomán tartott
gyűlésének jegyzőkönyve is melyet Szeremlei Sámuel az Egyházmegyei Főjegyzője
adta ki.(melynek 1896- ban Szeremlei Sámuel és Dr.Imre József is igazgatói
tanácstagok lettek.)
A Hungária nyomda még néhányszor gazdát cserélt még
1896-ban (“Részvény nyomda”) Hódmezővásárhelyi Nyomda és
Kiadó Részvénytársasággá alakult, elnöke Kiss Gyula
gyógyszerész lett aki az igazgatótanácsába olyan tekintélyes
személyeket választott, mint Szeremlei Sámuel, vagy Dr. Imre
József.
A
fenti12-es képen látható Békés-Bánati Ev.Reform
Egyházmegye 1901 évi március 26.-ai és október 23-25-én tartott közgyűlésének
jegyzőkönyve is itt lett nyomtatva.
Vásárhely jelentősebb épületei melyek Dr.Imre József
nevéhez köthetőek:
Dr.Imre József és Szeremlei Sámuel együtt fejtették ki
áldásos tevékenységüket úgy a Ref. egyházban mint a „Hódmezővásárhelyi
Nyomda és Kiadó Részvénytársaságban,ezenkívűl nagy valószínűséggel a Sándy
Gyula által tervezett és Vásárhelyen épített épületek konzultálásban is egymás
véleményére és tapasztalatára hagyatkoztak.
Dr.Imre József és Sándy Gyula nagy
valószínűséggel a Főgimnázium építése közben ismerhették meg egymást.
1895.évek vége felé Sándy Gyula Hódmezővásárhelyre utazott a Főgimnázium
tervének egyeztetésére és módosítására, ekkor ismerte meg Szeremlei Sámuelt,
Hódmezővásárhely Ref. Egyházmegyei főjegyzőjét. Főgimnázium
volt Vásárhelyen az első olyan épület mely Sándy Gyula tervei alapján lett
felépítve. Főgimnázium a refor. Egyház államsegélyből, a város
hozzájárulásából,az egyház által felvett földhitel intézeti kölcsönből és az
intézet pénztárából nyert pénzösszegből 1896-ban építették fel. Nagy
valószínűsége annak hogy a Főgimnázium építése körül bábáskodó Szeremlei Sámuel
mutathatta be Sándy Gyulának Dr.Imre Józsefet. Dr. Imre József és Sándy Gyula
között nem csak üzleti, hanem baráti kapcsolat is kialakulhatott,mert ezek után
Dr. Imre Józsefnek köszönhetően Vásárhelyen még három értékes páratlan szépségű
mai napig városképet meghatározó épület megépítésével bízták meg Sándy Gyulát:
Erzsébet Kórházat, Dr.Imre
József családi házát-mai Tornyi János múzeumot és az Úri kaszinót. Mindhárom
épület felépítésének kezdeményezése Dr. Imre József nevéhez fűződik és
hogy Sándy Gyula ezeknek a csodás épületek megépítésével Vásárhelyi
építészetébe örökre beírta nevét,ezt is neki köszönhetjük.
Hódmezővásárhelyi Erzsébet kórház
39.Kép. Hódmezővásárhelyi
Szem kórház napjainkban,mely Dr.Imre József kezdeményezésére épült fel.
1898-ban Dr.Imre József
szemész, egyetemi tanár kezdeményezésére, épült fel Hódmezővásárhelyen a
jelenlegi kórház legrégebbi épülete az egyemeletes Erzsébet Szemkórház,
melynek tervezésével és felépítésével felvidékről származó
Eperjesen,1868.julius 25-én született Sándy Gyulát bízták meg.
Ekkor talán már Dr.Imre József és Sándy Gyula közeli barátságba kerülhettek
egymással,hiszen innen kezdve a Ref.Egyház (melynek Dr.Imre József volt a
tanácsnoka) és Dr.Imre József sorozatban bízták meg Sándy Gyulát terveztetéssel
és építéssel.
A
köztük lévő barátság nagyon valószínű mert későbbiekben,Sándy Gyula elismerően
és tisztelettel emlékezett meg önéletrajzában Dr.Imre József-ról.
40.Kép.Sándy Gyula.
A gimnázium kiviteli terveit alig fejezte be, amikor a
városi tanács is megbízást adott Sándynak egy kórház megtervezésére. Hódmezővásárhelyen
ugyan már 1833 óta létezett kórház, azonban a járványosan terjedő trachoma
szembetegség miatt az egészségügyi miniszter 1890-ben rendeletet adott ki külön
szemosztályok létrehozására a fertőzött területeken. A városban nem
csak külön szemosztályt létesítettek, hanem Dr. Imre József főorvos vezetésével
egy külön szemkórházat is: egy, a tanács által bérelt lakóházban működött
1884-es alapításától kezdve. Az intézmény annyira
sikeres lett, hogy hamar felmerült az igény egy önálló épület emelésére, a
közgyűlés azonban csak 1896-ban kezdett komolyan foglalkozni az üggyel.Dr. Imre
József javaslatára az új szemkórház terveit a városi tanács Sándy Gyulával
készíttette el. Sándy és a városi tanács között 1896.
december 2-án született meg a szerződés, melyet a tanácsi ülés 14076/896. számú
határozattal hagyott jóvá. A szerződés értelmében Sándy a 26 ezer
forint költségvetésű épületért 875 forint tiszteletdíjat kapott. (CsML HL.
Szemkórház építése. IV. B. 1405. 368. D. 9500/1901.) A helyiek
is örültek annak, hogy egy hírneves budapesti építész tervezi a szemkórházat. Az
új szemkórházat Dr. Imre József javaslatára a volt járásbíróság telkén
építették, amely a városházától csupán egy háztömbnyire helyezkedett el. A
telek négyszög alaprajzú, három oldalról egy-egy utca, a negyedik oldalon –
délről – pedig a városvédő kőfal határolja. Az építkezést 1897 tavaszán
meg is kezdték, a következő évre pedig már használatba is vették. (41)
41/a.Kép. A kórház névadója Erzsébet (1837-1898)
magyar királyné, I. Ferenc József felesége. A kórház a királyné
meggyilkolása után vette fel az Erzsébet Szemkórház nevet.
Sándy Gyula terve nagyrészt Dr.Imre József főorvos által
elgondolt épületen alapult – a szemkórház alapítója természetesen szívén
viselte a kórház jövőjét, és sokáig kardoskodott az új épület emelése mellett
is. A Hód-Mező-Vásárhely című hetilapban megjelent cikksorozatában minden apró
részletet előre megtervezett, így Sándynak valóban csak az utasításokat kellett
követnie. Dr. Imre József által elgondolt épület
egyemeletes, az alapterület összesen 657 négyzetméter, melyben helyet kapott
egy várószoba, egy rendelő, egy vizsgálószoba, tizenegy kórterem, egy
elkülönítő szoba, egy operáló, egy külön szoba a segédorvosnak, egy külön szoba
a főápolónőnek és családjának, valamint raktárak is. Az aprólékos utasítások
ellenére Sándy azért úgy tervezte meg a kórházat, hogy hű legyen önmagához. Az
épület alaprajza a gimnáziumhoz hasonlóan kulcs alakú: keleti vége a kulcs
markolata, nyugati vége pedig a barázdája. A kulcs markolatát itt is
lekerekítette azzal, hogy az épület sarkait levágta egy-egy rövid síkkal.
Az épület déli részén húzódik egy keskeny folyosó,
ebből nyílnak észak felé a kórtermek, a földszinten és az emeleten is egyaránt.
A keleti és nyugati végében pedig az orvosi és ápolói szobák, kezelők, valamint
az emeletre vezető lépcső kapott helyet.
A szemkórház esetében egy különleges megoldást is
alkalmazott Sándy. Önéletrajzában írta, hogy Imre József főorvos kérésére – aki
külföldön látta ezt a megoldást – a síkmennyezetes kórtermekben az oldalfalak
és a mennyezet, valamint az oldalfalak és a padló találkozásánál nem sarkokat
alakított ki, hanem vájolatos lekerekítéssel képezte ki azokat (a falak hat
centiméter sugarú körív felülettel csatlakoznak egymáshoz). E megoldást
higiéniai okokból alkalmazták, hogy a kórtermeket könnyebben tisztán
tarthassák: sarkok híján nem alakulhattak ki pókhálók sem és könnyebben
lemoshatták a falakat is. Sándy szerint ez az „építési mód, ami a XX. század
eleje óta a kórház építés terén általánosságban elterjedt, sőt módot adott
átmeneti alakú téglák és különösen falburkoló csempék gyártására,
Magyarországon első példányban a hmvh-i szemkórháznál született
meg!”
A homlokzatokat díszítő elemek közül kiemelkedik a
kórház főhomlokzata: itt Sándy a különböző színű téglák alkalmazásával
„rajzolt” a homlokzatra több H-betűt, valamint egy stilizált növényt, talán
négylevelű lóherét. H- betűk nyilvánvalóan az épület funkciójára utalnak.
A kórház főhomlokzatának tetejére pedig kovácsoltvas betűkkel írta ki az épület
funkcióját: „Erzsébet Szemkórház”(42)
43.Kép. Sándy Gyula különböző színű téglákat épített
be a „H” betűk és a négylevelű lóhere kialakításánál.
Az Erzsébet Szem Kórház homlokzatán jól kivehető Sándy
Gyula által tervezett,különböző színű téglákból kirakott nagy „H”
betűk,valamint a négylevelű lóhere. A díszkovácsolt feliratnál a
főhomlokzaton ugyanolyan megoldást használt mint a Bethlen Gábor Ref.Gimnázium
homlokzatán. Csúcsíves ablakok nyílnak a szemkórházon. A csúcsíves
ablakokat egyébként gyakran ikerablakká is szervezte Sándy: a vásárhelyi
gimnázium főhomlokzatán és Imre József lakóházának főhomlokzatán is találunk
ilyet. Sándy épületein az ikerablakok közül az egyenes záródásúak a
leggyakoribbak. Ez már valószínűleg Sándy saját ötlete volt, korábban ugyanis
nem nagyon találunk hasonlókat. Sándynál viszont majdnem mindegyik épületén
találkozunk ezekkel: , a gimnáziumon,Dr. Imre József lakóházán, a kaszinón.
Általában az épületek legfelső szintjén kaptak helyet, egyedül a kaszinón
nyílnak a földszinten – A szemkórházon is az ablakoknál alkalmazott
ornamentális díszeket Sándy: magukba az ablakkeretekbe vésetett keskeny
kacsokat.(44)
Dr. Imre József lakóháza Mai Tornyai János múzeum
45.Kép. Ezt a házat Dr.Imre Józsefnek köszönhetjük
aki 1899-ben építtette fel,és ez a városképet meghatározó épület azóta is
fontos gazdasági szerepet tölt be Vásárhely közéletében. Az épületet Sándy
Gyula tervezte és építette.
Dr.Imre József olyan elhatározásra jutott,hogy
Vásárhelyen építteti meg magának a családi házát. (ami napjainkban a Tornyai
János múzeum. ) Ekkor már nagy köztiszteletben tarthatták, az
egészségügyben és a közéletben kifejtett önzetlen munkájáért.
Miközben az újvárosi református templom épült,
a szemkórházat át is adták használatra – mindenki elégedett volt vele,
leginkább valószínűleg dr. Imre József, ugyanis újabb megbízást adott Sándynak,
méghozzá a saját háza tervét rendelte meg tőle.
Az építkezés 1899 nyarán kezdődött. Maga Sándy is
nagyon szívesen vette a megbízást, valószínűleg jó kapcsolatban lehettek
egymással, hiszen önéletrajzában így írta: „Legszebb és legkedvesebb
feladatom volt Hmvh-en Dr. Imre József saját házának megtervezése és felépítése
kiterjedt családja és rokonsága részére, mint emeletes ház, a város előkelő
helyén.” Sándy Gyula az épületek tervezésében is roppant precíz
volt, még a legapróbb szerkezeteket is nagy gonddal kezelte – az épületek
egészét ugyanolyan fontosnak tartotta. Sőt sokszor a különböző szerkezetekre,
alaprajzokra még a jobban odafigyelt, mint magára a homlokzatra. Imre
József házánál is ez volt a jellemző.CsML HL. Tanácsi Iratok. II 975/900. Az
1899. július 5-i jegyzőkönyvből kiderül, hogy Imre József az építkezési
engedélyt már kérvényezte, de még nem kapta meg, viszont már az épület telkén
vannak az építési anyagok. A Szemkórház nagy sikert hozott
Imre József számára, így döntött új lakóház építése mellett. Megbecsültségét
és anyagi lehetőségeit jelezte az is, hogy házát a városközpontban, az akkori
Ferenc József sugárút elején építette – néhány méterre a főtértől. Az épület
telke eléggé kicsi, két oldalról is utca határolja: nyugatról a Ferenc József
sugárút (ma dr. Rapcsák András utca), keletről pedig a Szegfű utca. A ház
földszinti alaprajza szabályos téglalap, csak az udvari homlokzatból ugrik ki
kissé egy lépcsőforduló, emeleti alaprajza pedig annyiban különbözik a
földszintitől, hogy a főhomlokzaton található egy zárt erkély. Eredeti
terembeosztására Sándy önéletrajzából lehet következtetni: „Fönt
egészségügyileg jól beosztott és felszerelt négyszobás lakás, összes
mellékhelyiségeivel, zárt erkélyével, akkor még ismeretlen házi vízvezetékkel
és fürdőszobával. Földszinten orvosi váró és rendelő helyiséggel, és még egy
kisebb lakással egyik rokona részére.”
(46)
.A 2012-es átalakítás előtti állapot szerint a
beosztás a következő:
47.Kép. Dr. Imre József házának földszinti tervrajza.
A főbejáratról egy folyosóra jutunk, mely az udvari
bejárathoz vezet.
A
folyosóról balra és jobbra is nyílnak helyiségek. A folyosó képezi az épület
kelet-nyugati tengelyét, ugyanis határozottan két részre osztja a házat: Északi
részében egy közel négyzet alaprajzú tömb van, benne három kiállító teremmel,
déli felében pedig kisebb helyiségek találhatók: lépcsőház, öltöző, mosdó,
valamint egy kisebb raktár. Felfedezhető egy észak-déli tengely is az
épületben, bár ez kevésbé hangsúlyos: az épület egész hosszán végighúzódó
vastag választófal, mely pontosan középen osztja két részre azt. E két tengely
az emeleten is kirajzolódik, bár itt az észak-déli az erőteljesebb, ugyanis csak
ez osztja két részre a szintet. Az emelet keleti részében két kiállító terem
van, míg a nyugatiban egy nagyobb kiállító terem, a lépcsőház, valamint egy
kisebb előadóterem található. Az épület alatt egy kisebb pince is található,
azzal együtt tehát háromszintes a lakóház. Dr.Imre József lakóházának
főhomlokzatára sem jellemző a szimmetria. A kapu és a zárt kiugró terasz Dr. Imre József házán nem a közepén
helyezkedik el hanem Sándy elcsúsztatta azt oldalirányba. – bár felfedezhető abban az esetben, ha a homlokzat jobb
felét külön kezeljük. Ekkor a főbejárat és az zárt erkély vonala lehet a
szimmetriatengely, amelynek két oldalán ugyanolyan rendben nyílnak az ablakok. A kapuk felső ívében lunetták jönnek létre, melyekbe
Sándy különböző elemeket helyezett.Dr. Imre József lakóházán és a vásárhelyi
gimnázium lunettájában ablakok nyílnak: a gimnáziumnál egy nagy és két kisebb
körablak. Hasonló csúcsíves ablakok nyílnak a szemkórházon is.A
csúcsíves ablakokat egyébként gyakran ikerablakká is szervezte Sándy: a
vásárhelyi gimnázium főhomlokzatán és Dr. Imre József lakóházának főhomlokzatán
is találunk ilyet.(48)
49.Kép. Csúcsíves ablakok Dr. Imre József lakóházának főhomlokzatán.
Sándy épületein az ikerablakok közül az egyenes
záródásúak a leggyakoribbak. Ez már valószínűleg Sándy saját ötlete volt,
korábban ugyanis nem nagyon találunk hasonlókat. Sándynál viszont majdnem
mindegyik épületén találkozunk ezekkel: a gimnáziumon, Imre József lakóházán, a
kaszinón.
50.Kép Sándy épületein az ikerablakok közül az egyenes záródásúak a
leggyakoribbak.
Az egyenes
záródású ablakoknál pedig szinte mindig faragott kőből készült szemöldököt
használt.
.JPG)
51.Kép. Az
ablak felett a hármas halomra emlékeztető kőből faragott szemöldök
Ez megfigyelhető a vásárhelyi gimnáziumon,Dr.
Imre József lakóházán. Ablakok kő kereteinek faragása hármas halomra
emlékeztetnek. A népies fafaragásnál alkalmazott motívumok Sándy épületein igen
gyakoriak, és nagyon fantáziadús, sikeres fogásnak tartom, hogy átültette az a
kőfaragásba is. A hármas halom motívuma pedig lehetséges, hogy a magyar
címerből
származik.
Dr. Imre József
lakóházán a hagyományos övpárkányokon kívül egy-egy „összetettebb”
párkány is végigvonul: második téglát besüllyesztettek, így a fogsordíszhez
hasonló motívum jött létre
52.Kép.
Dr.Imre József házán végig vonuló párkánysor és a fogsordíszhez hasonló
építési technikában Sándy Gyula precizitását fedezhetjük fel,amik mértani
pontossággal illeszkednek egymáshoz.
TORONY
Dr. Imre
József lakóházának zárt erkélyét hagymakupolás bádogtető fedi.
53.Kép.
Dr.Imre József házának hagymakupolás tornya.
Fém elemeknél említem meg, hogy Sándy szinte az összes
épületének tetőzetén alkalmazott fém tornyocskákat is. Legszívesebben a
kontyolt nyeregtető sarkaira helyezte azokat, melyek tovább hangsúlyozták az
egyébként is meredek tető vertikalitását. A fém tornyocskákra gyakran
egy-egy gömböt vagy más alakzatot illesztett. A Dr. Imre József lakóházának
kupoláján álló tornyocskán például egy napocska található, kupolájának oldalai
egyébként kissé ívesek, így hagymakupolához hasonlítanak. hagymakupola
megtalálható Dr. Imre József lakóházán is, csak jóval díszesebb formában. Ez a
fajta hagymakupola szinte bizonyosan a német építészetből származik. Elsősorban
a bajorországi reneszánsz épületeken gyakoriak, szép példáik fordulnak elő a
bebenhauseni, a memmingeni, vagy az ulmi városházákon. Dr.Imre József
házának kupolája egy zárt erkélyt koronáz. (54)
.JPG)
55.Kép. Dr.Imre József házának
erkélyét a hagymakupola koronázza.
Dr. Imre József lakóházának erkélyén nyíló ablakok
megegyeztek a homlokzat egyéb ablakaival.
Az ornamentális díszek
56.Kép.
Dr.Imre József lakóházán az ornamentális díszek,
a sgraffitto technikával készült virágok.
Néhány épület koronapárkányában az idomtéglákon kívül
más díszítések is szerepelnek. Dr. Imre József lakóházának frízében
például egyfajta metopék kaptak helyet: a szarufák közti mezőkben kör alakú
besüllyesztések vannak, amelyekbe sgraffitto virágdíszt tervezett Sándy. Dr.Imre
József lakóházán az ornamentális díszek ismét kissé jelentéktelenebb helyre
kerülnek: a koronapárkányban kialakított kör alakú mezőkben kaptak helyet a
sgraffitto technikával készült virágok. E virágok egyébként igen csak
stilizáltak, hasonlítanak a győri városházán látható virágokhoz: alacsony
szárukból két-két hosszú és íves levél indul, a szár tetején pedig több
sziromból álló virág ül. Ezt a fajta virágot tekinthetjük a korábbi épületeken
látott kereszt alakú virágok továbbfejlesztésének, hiszen alapvetően
hasonlítanak azokra, azonban már kevésbé stilizáltak, és szebbek is. Hasonló
sgraffitto virágok nyílnak a marosvásárhelyi bank ablakai fölött is, ezekről
azonban már egyértelműen meg lehet állapítani, hogy mákot ábrázolnak.(57)
Úri Kaszinó
58.Kép.
Úri kaszinó virágmotívumai melyet szintén Sándy Gyula tervezett.
Dr.Imre József nevéhez fűződik az Úri Kaszinó
felépítése is.
Minden társadalmi réteg igényli, hogy legyen olyan hely, amely őt képviseli, ahol az azonos rangú emberekkel érintkezhet így született meg a polgári felső réteg Úri Kaszinója a 20. század fordulóján, a Zrínyi utca elején. A civil rétegnek ez volt a legzártabb találkahelye, ahová az elitből is a klubtagok mehettek. Itt csak zártkörű rendezvények voltak, amelyeket megfelelő ruházatban, az előkelőség látogatott. A bálok szmokingban, zsakettben és nagyestélyiben zajlottak. A Kaszinóban hétköznapokon szórakoztak, kártyáztak, olvastak, felolvasásokat tartottak, beszélgettek, vitáztak, politizáltak, üzleteket kötöttek és ételt, italt fogyasztottak. A Kaszinó a patrícius polgárság körében az olvasókörök életéhez hasonló szerepet töltött be. 1897-ben az Úri Kaszinó elnöke Dr.Imre József volt. Kaszinó épülete annyira elavúltá vált hogy egy új épület tervezésére irt ki pályázatot amit Reppmann Gyula aradi építész nyerte el,ennek ellenére Dr. Imre József közbe járásának köszönhetően mégis csak Sándy Gyula tervei alapján lett megépítve. A legdíszesebb ablakok a kaszinó félköríves, valamint a marosvásárhelyi bank hármas ablakai. A kaszinó ablakainak ívhajlásában a kő keret élébe szintén a kopjafáknál látható mintát faragott. A legszebb sgraffitto virágok azonban a hódmezővásárhelyi kaszinó homlokzatát díszítik: némelyik egyáltalán nem stilizált, a tulipánok például pontosan felismerhetőek. A tulipánok közé kisebb szirmú virágokat is helyezett Sándy, amelyek talán napraforgók lehetnek. A középrizalit szélein magasodó falmezőkben pedig talán gubós mák található, bár a levelei nem egyeznek a valódi mák leveleivel. A kaszinón a virágok már tényleg hangsúlyos helyen vannak: a főhomlokzat egész középső részét beterítik. (59)
Érdekességként megemlítem,hogy Vásárhelyen, Sándy Gyula talán az úri
kaszinó és Dr.Imre József házán alkalmazta ilyen gazdagon magyar népi
motívumok, díszítések felhasználását.
Összegezve:
Hódmezővásárhely talán Szeremleinek és
Dr.Imre Józsefnek köszönheti nagyrészt hogy városunkban ilyen remek építészeti
mű,mint Sándy Gyula által tervezett jelentős épületek
megtalálhatóak. 1896-ban Hódmezővásárhelyen a református egyház Sády Gyulát bizták meg a Főgimnázium
terveinek elkészítésével és kivitelezésével, aminek az építését 1896
nyarán elkezdték. Ezen az építkezésen ismerkedtek meg Szeremlei
Sámuel és Sándy Gyula valamint Dr.Imre József Ez az
ismerkedés Sándy Gyulának sorozatos megrendeléseket hozott. Innen kezdve a Ref.Egyház (melynek Dr.Imre
József volt a tanácsnoka) és Dr.Imre József sorozatban bízták meg Sándy Gyulát
terveztetéssel és építéssel. A köztük lévő barátság nagyon valószínű mert
későbbiekben,Sándy Gyula elismerően és tisztelettel emlékezett meg
önéletrajzában Dr.Imre Józsefról.
1897
áprilisában, Sándy Gyulát bízták meg a régi gimnáziumi épület
átalakításával (: főleg a belső elrendezést kellett megváltoztatni,) A
Kálvin téri Ref. Újtemplom felújításával is ezekben az időkben bízták
meg ami nagyjából tatarozásból,festésből és a járda kiépítésből állt. A
gimnázium épületének precíz terveivel Sándy elnyerte Szeremlei bizalmát, aki
megbízta őt a centenáriumát ünneplő református Újtemplom felújításávalSándy így
ír erről önéletrajzában: „Nem volt nagyszabású a feladat, ki kellett
javítani a lehullott vakolatot, kívül kiszínezni, belül kimeszelni a
falfelületeket, ellátni körülmenő kőjárdával, az ajtókat szélfogókkal, pótolni
a belső berendezésből hiányzó énekszám mutató táblákat stb.”
Magát a restaurálást azonban nem
Sándy, hanem – a gimnáziumnál is dolgozó – helyettese, Adamkovics József
vezette. Az egyháztanács 1897. október 11-én kötött szerződést Sándyval az
újvárosi templom és paplak tervezésével 1898- Erzsébet Szemkórház tervének elkészítésével bizták meg.
1898 Újvárosi Ref. templom építése.
1898 Újvárosi Ref. paplak építése.
1899- Dr.Imre József házának
építése (mai Tornyai János múzeum)
1900 Úri Kaszinó építése
Dr.Imre József a
társadalmi téren is nagyobb mérvű és közhasznú tevékenységet fejtett
ki,ovónőképző intézet orvosa és tanára,a szanatórium-egyesület egyik alapítója
volt.Ezenkívül nem csak az egészségügy,a nyomda vagy az építésügy terén
vette ki a részét,hanem a Ref.Egyház ügyeiben is aktívan részt vett,ahol
Ref.Egyház tanácsosa volt. Istennek, nemzetnek egyháznak és az
egészségügynek hűséges szolgáiként munkálkodott. Az alábbiak hűen
példázzák az akkori együttműködését az egyházzal:
60.Kép.Békés-bánáti
ev.ref.egyház 1902-es .-évi jegyzőkönyvéből
61.Kép.Békés-bánáti
ev.ref.egyház 1904-es .-évi jegyzőkönyvéből
62.Kép. Békés-bánáti
ev.ref.egyház 1904-es .-évi jegyzőkönyvéből
Közben,Dr.Imre József orvosi teendőjét a
vásárhelyi szemkórházban látta el ahol 1908-ban már 60 ágyas volt az intézmény
és volt szemész orvos asszisztense is. Megjegyzendő, hogy ebben az évben az
országban voltak még megyék, ahol egyáltalán nem volt szemészettel speciálisan
foglalkozó orvos. A szegedi szemkórház is csak egy évvel később
nyílt meg. Hódmezővásárhelyen az akkor a létező legtöbb szemműtétet végezte
saját tulajdonú műszereivel, a szegényeknek (és ezek sokkal többen voltak)
ingyen. 12–30 ágyon az ott népbetegségként jelentkező trachomások feküdtek,
ebben a betegségben új, saját fejlesztésű, mechanikus kezelést is alkalmazott.
Szemészeti cikkei magyar és külföldi lapokban folyamatosan jelentek meg
változatos témákban, az egész szemészetet átfogták (200 szürkehályog-műtét
eredménye, gümőkóros szemgyulladás, a szemvisszerek thrombosisa, szempillák,
szemhéjak betegségei, gyógyult panophthalmitis, gennyes iridocyclitis, vakság
okairól, ezüst tartalmú szemcseppek alkalmazása (63)
64.Kép. A trachomás ellenőrzésen átesett munkavállaló
akinek a munkakönyvébe Dr. Imre József rendelőjében bélyegeztek be.
Egy
„Munkás-Igazolvány”1906-ból amely a nem trachomás bejegyzést kapta a vásárhelyi
Szem kórházban, amit talán épp az a Dr.Genersich Antal szignózott akinek a
nevéhez fűzhető az új, modern Erzsébet kórház melyet 1909
agusztusában építettek fel az Erzsébet szemkórház melletti telken.
Dr.Imre József búcsúzik Vásárhelytől
Dr. Imre Józsefet 1908-ban hívták meg szemész
professzornak Hódmezővásárhelyről Kolozsvárra.
A SZENTESI LAP
1909.Április 29.Csütörtök
XXXIX évfolyam 34.szám
2.oldalán a33. szám alatt a következőket írta:
65.Kép. Szentesi lap ezt írta:
Dr. Imre József
egyetemi tanár.
Már tavaly is híre járt, hogy Dr. Imre Józset a
hódmezővásárhelyi szemkórház igazgató főorvosa a kolozsvári „Ferenc József
tudomány egyetemen a szemészet tanára lesz. Ezt a hírt a múlt évben maga Dr.
Imre József megcáfolta. Hogy a tavalyi híresztelés mégsem volt alaptalan, sőt
valóra vált azt igazolja a „Hivatalos Lap” egyik legutóbbi száma mely hírül
adja, hogy Őfelsége a király a vallás és közoktatásügyi miniszter
előterjesztésére. Dr. Imre Józsefet, a kolozsvári tudomány egyetemen a szemészeti
tanszék nyilvános rendes tanárává kinevezte. Amidőn örvendeni tudunk e
kinevezésnek ugyan akkor fájdalommal vesszük tudomásul, hogy e nagy tudományú
férfiú elköltözik Hódmezővásárhelyről mert így e vidék szem betegei nem egy
könnyen juthatnak, olyan orvoshoz akitől gyógyulást remélhetnének. Vajon ki
fogja betölteni a hódmezővásárhelyi szemkórházban méltóan Dr. Imre József
helyét.
Ekkor
vásárhelyi polgároktól, a Zrinyi utcai Uri Kaszinóban,amelynek elnöke volt és
amelynek felépítése is nevéhez köthető, fájó búcsút vett. Erről az 1909.
június 15. Vásárhelyi Reggeli Újság részletesen megemlékezett. Ekkor még
senki sem sejthette, hogy egy történelmi tragédia folytán Kolozsvárról is
el kell majd távoznia, mert a
magyarokkal kegyetlenül elbánt a sors.
Dr.Imre József
Vásárhelyről való végleges eltávozását 1909. június 15. Vásárhelyi
Reggeli Újság a következőképpen írt:
66.Kép. Reggeli Újság az 19o9.Junius 15-ei száma.
Reggeli Újság az 19o9.Junius 15-ei számában a
következőt jelentette meg:
Dr. Imre József távozása váltotta ki a
társadalom szíve mélyéből feltörő ünneplő szavakban azt a tiszteletet és
ragaszkodó szeretetet, melyet ez a társadalom eddig is érzett Ő iránta, ha nem
is jött rá minduntalan alkalom, hogy mutogassa.
Az Imre József tiszteletére szombat este a
Kaszinóban rendezett társasvacsora bizonyította ezt, melyen a másfélszáz
résztvevő lelkes ünnepi hangulatát úgy lehet tekinteni, mint az egész helyi
társadalom megnyilatkozását. Mikor Imre József és családja,
felesége, gyermekei, köztük dr. Imre Sándor tanító képzőintézeti
tanár, dr. ifj. Imre József orvos a terembe léptek, a jelenlevők
valamennyien felállottak és hatalmas éljenzéssel köszöntötték őket.
A vacsora alatt először Spilka Antal főispán
méltatta szép szavakban Imre Józsefnek városunk, sőt hazánk határain is
túl elismerésben részesülő igaz érdemeit, majd a királyt köszöntötte föl, mint
a ki a kinevezés által lehetővé tette, hogy Imre József az egyetemi
tanszékről egész nemzedékeket nevelhessen a magyar tudományosságnak. Aztán Juhász
Mihály polgármester, Endrey Gyula képviselő, dr. Háhn
Dávid főorvos, Szeremley Sámuel ref. lelkész köszöntötték föl
Imre Józsefet a város közönsége, a Kaszinó, az orvosi kar s a református
eklézsia nevében.
Dr. Imre József
meghatottan, hosszú beszédben válaszolt, mely azonban ékesszólásával és
szavainak meleg közvetlenségével mindvégig lekötötte a jelenlevők figyelmét és
sokaknak alágördülő könnycseppet csalt a szemükbe. „A végzet
rendelésének" nevezte Imre József, a miért a városból
távozik, melyet mint szülőföldjét szeret és becsül; nem vágyott innen el,
csalódás innen el nem űzi, — mondá — hanem engednie kellett a hívó szónak, mely
az ő második énjéhez, a tudomány folytonos szolgálatára rendelt második
énjéhez szólt, mikor a kolozsvári egyetem szemészeti tanszékéhez mutatta a
követendő utat.
Azért megy el innen, mert érzi, hogy kötelessége,
addig, amíg bírja, onnan szolgálnia hazáját s nemzetét. Kíván
Vásárhelynek virágzást, fejlődést, kívánja azt, hogy e város a modern
civilizációból vegye azt át, ami jó, de dobja el, ami piszok és
métely és mindig őrizze meg erkölcsi tisztaságban apái erényét.
— Hosszasan éljenezték és tapsolták a remek beszédet, melyben a nemesen
ragyogó gondolatok olyan sűrű sorban követték egymást, mint az egymáshoz fűzött
igaz gyöngyszemek. Aztán Imre József körüljárta az asztalokat,
mindenkihez volt pár szíves szava, melyben helyet foglalt a köszönet, a megilletődés,
a barátság s egy-egy megszívlelendő megjegyzés szemkórházunkról, városunkról.
Az ünneplő társaság nagy figyelemmel, nemcsak nyitott füllel, de nyitott
szívvel is hallgatta ezt és az éjféli órákig maradt együtt.
Nagylelkű adomány. Dr. Imre Józsefné úrnő
folyó hó 12-én azon alkalomból, midőn városunk nagyközönsége távozó férje és
családja iránti tiszteletének és benső ragaszkodásának ismételten tanújelét
adta, hálájának jeléül dr. Kánitzer Sándorhoz, mint a „Szanatórium
Egyesület" pénztárnokához saját és családja nevében meleg hangú
levélben a tüdőbetegek részére ötszáz koronát küldött. E nemes tett
önmagát dicséri és a család ezzel egyel szaporította azon babérokat, melyeket
dr. Imre József a „Szanatórium Egyesület" megalakítása és virágzása
körül magának városunkban szerzett.
Dr. Imre József, a kolozsvári tudomány egyetemen a szemészeti
tanszékén 1920-ig végezte feladatát. Mint annyi magyart,Dr.Imre Józsefet
is váratlanul érte az 1920-as Trianoni béke diktátum, mikor a Magyar Szent
Korona Országait szabdalták szét és hullott darabjaira. Nekik is
menniük kellettKolozsvárról
mert a Trianoni békediktátum sötét szárnyait kiterjesztette a magyarokra.
Ekkor temették el magyarok több mint ezeréves
múltját, és egyben jövõjét a Kárpát medencében
1920-ban először Budapesten
élt és kényszerő viszonyok között magánrendelt, majd 1922-ben a szegedi
Szemklinika megnyitásakor ott kapott katedrát, de szemészeti aktivitásának
csökkenésével a nyugdíjkorhatár elérése után egy évvel tanszékét elhagyta, 1924-ben
vonult nyugállományba. 1925-től 1930-ig a Magyar Szemorvos Társaság, 1926-tól az Országos
Orvosszövetség elnöke volt. A heidelbergi Szemorvos Társaság tagjává választották.
Megkapta a Vöröskereszt
Érdemjelét és az Orvosegyesület díját. A Budapesti Királyi Orvosegyesület
alapító tagja, levelező, illetve rendes tagja volt. Az Orvosi Hetilap díjalapból 1902-ben
jutalomdíjat nyert munkája: „A vakság okai a magyar Alföldön˝ Igen fontos értekezést közölt „Erkölcsi
megújhodás” címen a Protestáns Szemlében. 1926-ban feltűnő korszerűséggel és előrelátással, de nem
kevés ellenérzésekkel telítetten az Országos Orvosszövetség lapjában megírta „A
verseny jelentősége az orvosi életben” című értekezését. 1933. szeptember 9-én, Budapesten halt
meg.
67.Kép. Dr.Imre József
Dr.Imre József az elismert hírnevével nem élt vissza ,szerényen
visszafogott életet élt ezt bizonyítja az érzéseit saját versében foglalva a
következőképpen írja le:Imre József professzor életéről nem lehet szebben
nyilatkozni, mint ahogy megkapóan szép gondolatokat tartalmazó versében ő maga
írja:
„Megnyugvás”
Szerencse nem kapott fel,
balsors nem üldözött,
Nem éltem nagy bőségben,
nem szükségek között,
Becsület nem hagyott el,
családom megmaradt,
Ellenségem kevés volt,
barát elég akadt.
Ki fenn repülni nem vágy
s örömest jár gyalog,
Ki vén fejjel – ha ráér –
a múltba andalog
Mit várhat mást a sorstól
ha meggondolja jól:
A legnagyobb szerencse,
Hogy fentről nem zuhant le,
S nem is maradt alól!
Ez a „Boldog középszer” nekem éppen elég;
Ám egy kevés pótlékot a sors adhat még;
Egy-két nyugodt esztendőt s mint kevés ráadást:
Szerető, jó szívek közt kíntalan elmúlást.”
Papp László Tivadar megjegyzése: „Id. Imre József
unokája,
dr. Imre György szemész professzor és felesége
rendkívül megkönnyítette a dolgom, mert bár nem kis aggodalommal, de
önálló otthoni olvasásra rendelkezésemre bocsátották a
család
birtokában lévő, pótolhatatlan összes írásos és egyéb
anyagukat
(különlenyomatok, fényképek, saját kezű
állásfolyamodvány,
nekrológok stb.). Ezért köszönetemet és hálámat
szeretném most
is kinyilvánítani.” (68)
Folytatás
Dr.Imre József háza III.rész:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése