Dr.Imre József háza I.rész

Dr Imre József háza c. teljes feldolgozás három részből áll:

Deli Albin Alex

Dr. Imre József háza

Napjainkban Vásárhely főutcája hatalmas változásokon ment keresztül.

Dr.Rapcsák András utcán,a 45-ös országos főút egy rövid szakaszán már többet nem dübörögnek a gépkocsik,nem kell keresgélni,hogy hol van szabad parkolóhely,mert 4,2 milliárdos beruházás keretében,sétáló utcát alakítottak ki Kossuth tértől a Deák Ferenc és Lázár utca sarkáig.

1.Kép.Hódmezővásárhely belvárosi sétáló utcája,kulturnegyede.

Felszedték azt az útburkolatot amit amúgy is igen gyakran toldoztak-foltoztak és helyette környezetbe simuló térburkolót raktak le. Nyáron, nappal a térburkolatban beépített 45 fúvókából álló vízjáték teszi vonzóbbá a teret ahol a kisgyermekes családok szívesen időznek még a csemetéjüket boldognak látják,mikor az élet egyik ősi elemével a magasba szökkenő,”táncoló”vízzel játszanak. A palota sor is meg kapta a hozzá méltó törődést,így most a sétáló utcán lévő patinás épületei is visszanyerték méltóságukat. Szép tágas terek helyt adnak az utcai rendezvények megtartására is. Talán még utcabált is szervezhetnének itt egyszer..  A sétálni vágyóknak ideális hely ez ahol nyugalmukat nem zavarják a gépkocsik, ahol a levegőt nem szennyezi a kipufogóból kiáramló szénmonoxid és a kihelyezett padokon megpihenhetnek valamelyik fa árnyékában. Szürkület utáni sétára vágyóknak a térbetonba épített lámpák és a fényáteresztő pixelbeton kockák csodálatos hangulatfényt teremtenek. A 45-ös útvonal e szakaszán, a gépkocsi forgalom elöli lezárásával, gyakorlatilag a belvárosi teret, Kossuth tértől a Deák Ferenc utcáig tolták ki. Nem a gépkocsik,hanem Hódmezővásárhely polgárai vették birtokba ezt a rövid szakaszt, ahol úgy a belvárosi lakók mint a Kossuth téri fák is fellélegezhetnek..

Ha  egy sétát teszünk Vásárhely fő utcáján,akkor azonnal szembetűnik hogy a Dr. Rapcsák András u.16 sz. alatt található,Sándy Gyula tervei alapján épült patinás sárga prés téglával burkolt épület teljes  felújításon ment keresztül.

2.kép. Tornyai János múzeum

Belülről egy mai  igényeknek megfelelő  korszerűsítést kapott,még az utcafronti épület rész minimális változtatásokkal megtartotta az eredeti formáját. Mindenki tudja hogy ez a Tornyai János múzeum ami jelenleg a város tulajdonában van. Tornyai János múzeum történetéről most nem tennék külön megemlítést,hisz erről már többen írtak,könyvek jelentek meg róla,most inkább a múzeum előtti állapotra kanyarodnék vissza.

Vajon ki építhette ezt az épületet?
Kinek köszönhetjük meglétét,kinek a családi háza volt és milyen fontos események zajlottak le benne?                                                         Mely családoknak és városunk nagyjainak nyújtott fedelet a fejük fölé?Kik azok a városunk nagyjai akik  ebből a házból kerültek ki és azok a közeli hozzátartozói,barátai,munkatársai akik alkalmanként megfordultak ebben a házban?
A ház építtetője vásárhelyi volt-e és ha nem akkor mi vonzotta ide,mi a története annak hogy városunkat választotta?                                                     Honnan települtek Vásárhelyre és milyen értékekkel gyarapították városunkat az itt eltöltött életük során? Hogyan és mikor lett ebből a családi házból múzeum? -Mindezekre a kérdésekre  választ kapunk az alábbiakban:

Ez az épület Vásárhely egészségügyében tett minden idők három legkiemelkedőbb orvosok egyiké volt:
Dr. Imre József (1851-1933) szemész, egyetemi tanár. 

 Ő építtette és lakott ebben sárga préstéglákkal kirakott épületben,mely ma a Tornyai János múzeumként üzemel. Ez volt a családi házuk, de a nevéhez fűződik a „Szem kórház” és az „Úri Kaszinó” felépítése is.  

Dr.Imre József családjának és családi házának rövid története

   Dr. Imre Józsefról majd még említést teszek, de előbb  az őseiről, felmenőiről, származásukról néhány szót ejtsünk.   Dr. Imre József családja nem vásárhelyi születésűek voltak. Abból az Imre családból valók akik 1843-ban a Románia  határmentéről kerültek Vásárhelyre és tudásukkal,szorgalmukkal felbecsülhetetlen értékkel járultak hozzá városunk közéletéhez. Felmenői székely származásúak.

Dr.Imre József nagyapja, József lelkész az ősi hazából már Csengerbe, Magyarország északkeleti szegletében , ami Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, egészen pontosan a Szatmári-síkságon, közvetlenül a román határ mellet majd innen Hegyközpályiba ment. A Hegyköz falvainak nagy része Árpád kori település.
A hegyek lábánál elterülő síkságra ,illetve a síkra néző lejtőkre épült községek - Pályi, Újlak, Csatár, Száldobágy, Tóttelek.

3.Kép. Dr.Imre József ősei ezen a vidéken éltek, a Hegyközpályiban, a hegyek lábánál elterülő síkságra ,illetve a síkra néző lejtőkre épült faluban.

Később Pályi volt a nemesség gyűléseinek, főként a nándori kongregációknak a székhelye.  Hegyközpályi az alföldi síkság szélén, a Kösmő-patak mentén fekvő kisközség, melynek lakossága túlnyomórészt református vallású. A lakosok elsősorban mezőgazdaságból és állattenyésztésből éltek, az ipar és a kereskedelem teljes mértékben hiányzott a jövedelemforrásokból.

4.Kép.Hegyközpályi a hegyek lábánál elterülő síkságra ,illetve a síkra néző lejtőkre épült községek egyike volt,erről a vidékről került Dr.Imre József édesapja,Imre Sándor Vásárhelyre.

A Pályiban levő házak többnyire vályogból készültek, nádfedéllel. Téglaháza csak a kiváltságos gazdag embereknek lehetett, így magának a  birtokosnak ,a papnak és a tanítónak, valamint az asztalosoknak, akik a korabeli lakosság között a leggazdagabbnak számítottak. 1810-ben 712, volt a falu lélekszáma.   Régen a Hegyköz térségét teljes egészében hatalmas erdőség borította.
A Hegyköz falvainak nagy része Árpádkori település.
A hegyek lábánál elterülő síkságra ,illetve a síkra néző lejtőkre épült községek - Pályi, Újlak, Csatár, Száldobágy, Tóttelek. Később Pályi volt a nemesség gyűléseinek, főként a nándori kongregációknak a székhelye. Hegyközpályi az alföldi síkság szélén, a Kösmő-patak mentén fekvő kisközség, melynek lakossága túlnyomórészt református vallású. A lakosok elsősorban mezőgazdaságból és állattenyésztésből éltek, az ipar és a kereskedelem teljes mértékben hiányzott a jövedelemforrásokból. Ebben a faluban született Imre Sándor 1820.auguszt.6-án aki később hódmezővásárhelyi gimnáziumi tanára és igazgatója lett. Ősei innen Kismarjába mentek,ami Hajdú-Bihar megye keleti csücskében, a Dél-Nyírség és az Érmellék találkozásánál fekszik.  Innen Bojtra költöztek.

5.Kép. Bojt község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben

Imre Sándor1820. auguszt. 6. Hegyközpályi † 1900.december 21. Hódmezővásárhely

Imre József református lelkész és Váczy Zsuzsanna fia.

 Imre Sándornak, (Dr.Imre József édesapjának) köszönhetjük a vásárhelyi letelepedésüket,mikor 1843-ban került Vásárhelyre ahol gimnáziumi tanár posztot töltött be.  Imre Sándornak köszönhetjük  azt hogy Imre család ennek az ága Vásárhelyen talált otthonukra és hogy a későbbiekben a család igen tevékenyen rész vett a város  közéletében és fejlesztésében.  Nagy érdemű  közért tett munkájukkal ,úgy az oktatás mint az egészségügy területén, örökre beírták nevüket Vásárhely történetébe,  akikről szobrot emeltek és utcát neveztek el róluk.

6.Kép . Imre Sándor,Dr. Imre József édesapja

Imre Sándor(1820-1900)az országos hírű nyelvész, Pályiban született 1820., a nagyváradi református gimnáziumba járt, majd 1834–1840-ben a debreceni református kollégiumban tanult bölcseletet, jogot és teológiát.  Ez utóbbi helyen kötött barátságot 1832–1834-ben osztálytársával,Arany Jánossal.    A kollégium elvégzése után, 1840–1843-ban Mezőkeresztesen, 1843–1847-ben a hódmezővásárhelyi gimnáziumban tanított mondattant és retorikát.

7.Kép. Ógimnázium („Nagy Oskola”) ahol Imre Sándor négy évig tanított,majd 1849-től több mint tíz éven át igazgatója volt.

Ez volt a református „Nagy oskola” (Ógimnázium),ahol Imre Sándor1843–1847-mondattant és retorikát tanított.  Imre Sándor a vásárhelyi tanítása után Gyomára került ahol 1847–1848-ban segédlelkész volt.   A sors akaratából éppen itt ismerete meg az akkor épp húszesztendős Dávidházy Petronellát ,aki élete végéig kitartó hű felesége és gyerekeinek gondviselő anyja lett. Imre Sándor később Pestre ment és részt vett Kossuth Pesti Hírlapjának szerkesztésében.   1849-ben visszatért Hódmezővásárhelyre, és 1860-ig a helyi gimnázium igazgatójaként tevékenykedett. Család alapítás éveit  és ekkorra tehetjük, és Vásárhelyhez köthetjük,hiszen házasságukból mind két gyermek Vásárhelyen született:

  Imre József 1851.Dec.18.

  Imre Lajos 1858.Jul.26.

 Nyelvészeti kutatásainak homlokterében elsősorban a régi nyelv emlékekkel, a nyelvújítással és Kazinczy Ferenc szerepével kapcsolatos nyelvtörténeti vizsgálódásai álltak. A nyelvújítás és saját kora teremtette szavakat, kifejezéseket illető kritikáival, írásaival, publicisztikáival a korabeli nyelvművelés egyik jeles alakja volt. Emellett behatóan foglalkozott a magyar nyelvtudomány történetével (Geleji Katona Istvánról és Beregszászi Nagy Pálról könyveket is írt), alaktannal és mondattannal, valamint nyelv járáskutatással.  Irodalomtörténészként elsősorban a középkor költészetével, a kódex irodalommal foglalkozott művelődés- és nyelvtörténeti kitekintéssel, de jelentősek a népköltészetre irányuló stilisztikai kutatásai is (népdalok, közmondások). Imre Sándor az Erdélyi Múzeum 299—314 lapjain részletes bírálatot irt a népoktatás története Magyarországon 1540-ig című munkáról.

Főbb művei:

A latin és görög nyelv viszonyáról származás és rokonság tekintetében Kecskemét, 1858 

- Magyar mondattan, Debrecen, 1861.

 A magyar irodalom és nyelv rövid története, Debrecen, 1865.  

-Geleji Katona István mint nyelvész, Pest, 1869.

A magyar nyelvújítás óta divatba jött idegen és hibás szólások bírálata, Budapest, 1874. 

 -Rövid magyar nyelvtan, Debrecen, 1874.

Nyelvtörténeti tanulságok a nyelvújításra nézve, Budapest, 1876. 

- A nevek uk és ük személyragjairól, Budapest, 1879.

Beregszászi Nagy Pál élete és munkái, Budapest, 1880. 

 -  A protestantizmus és a művészetek, Lugos, 1889.

 A középkori magyar irodalom stiljáról, Budapest, 1890.           A néphumor a régibb magyar irodalomban, Budapest, 1890.

A magyar nyelv és nyelvtudomány rövid története, I. köt., Debrecen 1891. -Emlékbeszéd Ballagi Mór r. tagról, Budapest, 1893.

 Imre Sándor irodalmi tanulmányai, I–II. köt., Budapest, 1897. 

                                                                                                                                      

Imre Sándor  pályafutása:

  1860–1862-ben a debreceni református kollégiumban a görög és a latin nyelv 1862–1872-ben a református teológiai akadémián a magyar nyelvészet és az irodalomtörténet tanára volt.  1872-benTrefort Ágoston jóvoltából az akkor alapított Kolozsvári Tudományegyetemen kapott kinevezést, s itt tanított nyugdíjazásáig, 1873-ban a Kolozsvári Tudományegyetem tiszteletbeli doktorává avatták, nyugdíjba vonulásakor a Vaskorona-rend III. osztályú rendjét vehette át.1878-tól a Kisfaludy Társaság rendes tagjaként vett részt a társaság tevékenységében  1886-ig mint a magyar irodalom és nyelvészet nyilvános rendes tanára.   1872–1873-ban a bölcsészettudományi kar dékáni,      1878–1879-ben az egyetem rektori hivatalát viselte.  1886 -ban nyugdíjba vonulását követően visszatért Hódmezővásárhelyre, ahol haláláig nyelv- és irodalomtörténeti kutatásaival foglalkozott. Népoktatásának ápolását szívügyének és kötelességének érezte mert haláláig nyelv- és irodalomtörténeti kutatásaival foglalkozott. Imre Sándor nagy valószínűséggel szerethette Vásárhelyt, mert mindig visszatért városunkba ahol közel harminc évet töltött tanítással irodalomtörténet kutatásával.  Mindenképpen fényt mutatott az oktatás terén.   

 1900.december21-én elhalálozása után földi nagyságát vásárhelyi föld takarja a „Dilinkában”.  

Dolgozott és élt 80 évet....(9)

10.Kép. Imre Sándor és családjának sírhelye a vásárhelyi „Dilinka”temetőben.

Hódmezővásárhelyi ref. Egyház abban az időkben,Imre Sándor haláláról következőképpen vélekedik:

 11.Kép. Kép.Békés-bánati ev.ref.egyház 1901.es évi H-M-Vásárhelyen tartott gyűlésének jegyzőkönyve,melyet Futó Zoltán,Egyházmegyei főjegyző adott ki,megemlékeznek Imre Sándor haláláról.

12.Kép. Békés-Bánati Ev.Reform Egyházmegye 1901 évi március 26.-ai és október 23-25-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyve.

13.Kép. Békés-Bánati Ev.Reform Egyházmegye 1901 évi március 26.-ai közgyűlésének évkönyvének a 8.oldalán a 8. pontja alatt Imre Sándor halála felett Egyházmegye nevében részvétét fejezi ki Futó Zoltán

Mellette pihen felesége akivel Gyomán ismerkedett meg  ahol  segédlelkész volt1847–1848-ban és akivel 1849-ben kelt egybe:

Dávidházy Petronella

1827 november 15. † 1909 június 28.

Édesapja Dávidházy III. Sámuel, aki 1818-tól egészen haláláig, 1862-ig volt Gyoma lelkésze volt, édesanyja pedig Zilahi Mária, Zilahi János békési lelkész, leánya.

Dr.Imre József édesanyja:Dávidházy Petronella értelmiségi lelkészcsaládból származik. Felmenői még az első Árpád-házi királyok uralkodása alatt telepedtek le az ország nyugati határánál. A Dávidházy nemzetség bizonyíthatóan, oklevelekkel igazolhatóan középkori eredetű magyar nemzetség. 1600-as évek végéig Bekes néven szerepelnek majd ekkor veszik fel és használják a Dávidházy nevet.  Három csecsemőkorban elhunyt testvére után született 1827-ben Dávidházy Petronella. Összesen 12-en voltak testvérek,de ebből csak hatan érték meg a felnőtt kort.

Testvérei közül Dávidházy Emília és annak fia,Sándor kötődik még Hódmezővásárhelyhez Dávidházy Emilia 1829-ben született Gyomán. Férje Bányay Lajos jogász lett, a Jászkun Kerület táblabírája, ügyvédjeEmília 1902-ben halt meg Hódmezővásárhelyen, férje 1872-ben hunyt el Karcagon.  Két gyermekükről tudunk:   Leányuk,Mária 1855-ben született és 1895-ben halt meg.   Fiuk, Sándor 1856-ban született, és 1933-ban halt meg.

14.Kép. Bányai Sándor. Dr.Imre József unokabátyja.

Sándor Karcagon járta ki a középiskolát, majd pedig Debrecenben végezte el a református teológiát.  Rövid káplánkodás után a frissen alapított hódmezővásárhelyi gimnáziumi vallástanári állásra választották meg.   1883- 1918-ig maradt meg ebben az állásában, amikor nyugdíjba vonult. Sokrétű és igen termékeny munkát fejtett ki a közösségben, a nőegylet elnökségétől, az iparos ifjak hitoktatásán keresztül az anyakönyvek és jegyzőkönyvek vezetéséig majdnem mindennel foglalkozott.  Része van a külvárosban alapított új gyülekezetek létrehozásában is.

15.Kép.Hódmezővásárhelyi ógimnásium ahol Bányai Sándor vallástanári állását töltötte be.

Az Ógimnásium épületét 1882-ben nyugat felé bővítették, ezáltal alaprajzában L alakúvá vált. Az 1882-es bővítés tervezője: Bacho Viktor és Kerék Gyula. Kivitelezője: Marcsó István kőműves és Gaál János ácsmester. Egészen 1896-ig, a gimnázium jelenlegi épületének fölépítéséig ebben folyt a tanítás. A Főgimnázium( mai Bethlen Gábor Református  Gimnázium) felépítése után,Sándy Gyulát 1897. március 27-én megbízták a régi gimnáziumi épület átalakításával – hogy ne álljon üresen, a város vezetői a postát szándékoztak ide költöztetni, de ezenkívül üzlethelyiségeket és egyházi hivatalokat is helyeztek volna ide.   Sándy 1897 áprilisában el is készítette a terveket: főleg a belső elrendezést kellett megváltoztatni, de egy szolgalakást is tervezett az épület udvarára. Az építkezést azonban itt sem maga Sándy, hanem megbízott helyettese a gimnáziumnál is dolgozó –  Adamkovics József vezette. (16)

1897-ben az épület belsejét átalakították. Ekkor bontották le a Kossuth téri bejárat fölötti kis harangtornyot.  A  mai Bethlen Gábor Református Gimnázium  megépítése után kapta az Ógimnázium nevet.   Ezt követően különböző célra használták: egyházi hivatalok (lelkészi hivatal, pénztár, gyűlésterem stb.), postahivatal, kollégium és lakások kaptak benne helyet. Hosszabb ideig a földszint nyugati részében működött a Vásárhelyi Reggeli Újság nyomdája és szerkesztősége is. E rész emeletén pedig a városi tisztiorvosi hivatal nyert elhelyezést egészen 1948-ig. Átmenetileg, 1950-51-ben a Csongrád Megyei Tanács is használta az emeleti helyiségeket.  Utána a KPM Közúti Igazgatóság 1984-ig használta az emeletet.    1985-től ugyanott az Alföldi Galéria működik. Az 1984/85-ös átalakítás terveit Tarnai László készítette, a kivitelezést a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat végezte.    Az eredeti, Kossuth téri lépcsőház használatára a földszinten üzemelő nyomdával nem sikerült megállapodni. Ezért az átalakításkor a Szőnyi utcai szárny udvari részén új, az épület egészével összhangban álló lépcsőházat kellett építeni.
Az északi homlokzaton három táblát találunk, melyek építéstörténeti értékűek.

17Kép.  A legrégibb szövege:  Pld. B. III. V. 13. Boldog ember,aki megnyeri a bölcsességet és az ember, aki öregbíti értelmét a H. M. Vásárhelyi Ref. Ekklésia építtette ezen oskolát. MDCCCXX XXI XXII-dik esztendőkbe.

A következő:

18kép.Emléktábla az északi homlokzaton.

 Az iskola épületeknek ezt a nyugati részét 39 méter hosszúságban a hmvásárhelyi ref. egyház saját költségén
Készíttette 1882-83-ban.

És végül:

19.Kép. Ezen az emléktáblán a következő felirat van:

„A H. M. Vásárhelyi Ref. Egyház az épületét saját hivatali helyiségévé és bérházzá alakíttatta át
s iskolái részére más épületeket emeltetett 1897-ben.”

20.Kép. Vásárhelyi  Ógimnásium átalakítása és bővítése után. Az Ógimnásiumot meghagyták,majd nyugat felé úgy bővítették,hogy a közepén kiugró épületrész után a hozzá épített nyugati szárny szinte tükörképe az Ógimnásiumnak. A képen látható  torony még meg volt,de ezt is lebontották és az épület így teljes szimetrikus képet nyújtott.

A Vásárhelyi Ref. Egyház az Ógimnásium átalakítását és bővitését oktatási célokra fentartani,nem tartotta alkalmasnak, ezért a Főgimnásium megépítése mellett döntöttek,ami az akkori követelményeket és feltételeket jobban ki tudta elégíteni.                                                                                                                          Az Ógimnásium épületét 1882-ben nyugat felé bővitve bérházként működtették ahol többek között helyet kapott a posta is.

21.Kép.Az új szárny felépítése után az emeleti részen a posta működött.Itt már jól látszik,hogy lebontásra került az Ógimnásium tetejéről a torony.

22.Kép. Egy postautalvány az emeleten működő postahivatalból.

23.Kép. Napjainkban

A békés-bánáti ev.ref.1904-es jegyzőkönyve alapján is lehet látni, hogy Dr.Imre József édesanyjának testvére, Dávidházy Emilia 74 éves korában is anyagilag támogatta a közügyeket,mikor 200 koronát adott annak a nőegyletnek melynek elnökségi posztját a fia,Bányai Sándor töltötte be.

24.Kép.1904-ben Békés-Bánáti Ev.Reform.Egyházmegye Hódmezővásárhejen tartott jegyzőkönyve.

25.kép. Békés-bánáti ev.ref.egyház 1904.-évi jegyzőkönyvéből kitűnik hogy az Imre család tagjai nagylelkűen adakoztak a közért is.

Dávidházy Emilia mellett,Dr.Imre József édesanyjának másik leány testvére, Dávidházy Ida is Vásárhelyhez kötődött.   Róla leírást nem igazán sikerült találnom így talán az Imre család márványkövében találtam a leghitelesebbet, ahol a következő szöveg áll:

„Szeretettel őrizzük D.IDA néni

és a 6.korán elhunyt Imre-gyerek emlékét.”

26.Kép. Dávidházy Ida és a 6.Imre gyermek emlékét őrzi a márvány obeliszk.

D.IDA néni nem más mint Dr.Imre józsef édesanyjának,Petronellának testvére, Dávidházy Ida.  Hatodik gyermek nagy valószínűséggel Dr.Imre József gyermeke  aki sírhelyükön” D.Ida néni „mellett „a 6. korán elhunyt Imre gyermekként „van megnevezve.  Talán az újszülött korai halála miatt esélyük sem volt hogy megkereszteljék,nevet adjanak a gyermeknek így név nélkül csak a 6. Imre gyermekként lett eltemetve.. Fiu volt…

.

Dávidházy Ida, 1835-ben született, nem ment férjhez, egy-egy testvérénél élt, és ott a gyermekek neveléséből vette ki részét.

Az élet nem adta meg neki azt az örömöt, hogy gyermeket szüljön, ezért gyengéd asszonyi szívének meleg szeretetét testvéreire és annak családjaira pazarolta.

1920-as évek második felében  Imre Lajosnál tartózkodott,mivel Dr.Imre József ekkor már nem volt Vásárhelyen.

27.Kép.Dávidházy Ida is itt pihen az Imre családdal és nővére,Petronella mellett.

1919-ben, Hódmezővásárhelyen,84 éves korában elszólították e földi élettől és most ő is itt pihen e vásárhelyi földben, kinek a nevéről és emlékéről az Imre család a tisztelettel adóznak. (28)

Dávidházy családról bővebben:http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/szaszlajos.htm Szász Lajos:Egy több évszázados református "ároni ház": a Dávidházy család története

Szülei mellett pihen még Dr.Imre Lajos gimn.igazg.tanár.

Imre Lajos

Hódmezővásárhely 1858 VII.26. † 1923 IV. 29. Hódmezővásárhely

Dávidházy Petronella és Id. Imre Sándor fia valamint Dr.Imre József fivére.

                                                                                                                                                                                                                                                                      

Irodalomtörténész, pedagógus, vásárhelyi főgimnázium igazgatója Irodalomtörténész, pedagógus. Középiskolai tanulmányait a debreceni és kolozsvári ref. kollégiumokban végezte, majd Kolozsvárott szerzett magyar—német szakos tanári diplomát 1881-ben.   1884-ben doktorált. Tanári működését a debreceni ref. főgimnáziumban kezdte. 1885-ben kapott meghívást Hódmezővásárhelyre.

1904— 1917 között a vásárhelyi főgimnázium igazgatója volt. (29)

30.Kép. Ahol Imre Lajos 1904— 1917 között a vásárhelyi főgimnázium igazgatója volt.

Imre Lajos Vásárhely közéletében:

31.Kép.Békés-Bánáti Reform. Egyházmegye 1889-es Szentesen tartott gyűlésének jegyzőkönyvéből:

32.Kép. Szeremlei Sámuel 1889-es Június 13-15.-én, Szentesen tartott gyűlésén bejelenti az egyházmegyei főjegyzői és levéltárnoki állásáról való lemondását.

33.Kép.Dr. Imre Lajos, 1889-ben Szeremlei Sámuel helyére kerül,mint egyházmegyei levéltárnok.

Szeremlei Sámuel helyére,Dr.Imre Lajos megválasztásán a következők voltak jelen:

Szabó János esperes és Kovács Ferencz t. bíró urak elnöklete alatt:

Tatár János, Szőllősi Antal egyházi,

Dr.Hajnal István, Vattay Miklós, Nagy Károly, világi tanácsbírák,

Szeremlei Sámuel,Csécsi Miklós egyházi,

Fekete Márton világi jegyző.

Leköszönő Szeremlei Sámuel helyébe Dr. Imre Lajost választják meg az egyházmegyei levéltárnoki poszt betöltésére,ám a Békés-Bánáti Reform. Egyházmegye 1893-as Szeghalmon tartott gyűlésének jegyzőkönyvéből kiderült, hogy ezt a posztot alig négy évig töltötte be.

34.Kép. Békés-Bánáti Reform. Egyházmegye 1893-as Szeghalmon és Gyomán tartott gyűlésének jegyzőkönyve,melyet még Szeremlei Sámuel egyházmegyei főjegyző adott ki,melyet  a vásárhelyi Hungária nyomdájában nyomtattak ki.

35.Kép. Békés-bánáti ev .ref. egyház 1893.Majus 3-4.-ei Szeghalmon megtartott közgyűlés jegyzőkönyvéből

Békés-bánáti ev.ref.egyház 1893-as évi jegyzőkönyvéből kiderül hogy Imre Lajos lemondása után Tereh Gyula tölti be a helyét, aki nem más mint egyben Szeremlei Sámuel leányának ,Etelkának a férje.   Tereh Gyula végül is az apósa posztját töltötte be.  Imre Lajos 1917-ben ment nyugdíjba. Irodalomtörténeti írásai az Erdélyi Múzeumban, az Irodalomtörténeti Közleményekben és a Figyelőben jelentek meg. Jelentős tisztségeket töltött be a város közéletében.

F.m.: Heltai Gáspár meséinek eredete és nyelve. Kolozsvár, 1885; 1897-ben kiadta Heltai Gáspár aiszoposzi meséit.

36.kép. Imre Lajos aki  életében tanított és hűséggel volt a vásárhelyi polgárokhoz,halála után sem hagyta el őket,hiszen itt marad örökre,itt pihen. Őt is a vásárhelyi föld takarja be szülei és felesége mellett a „Dilinkában”


Folytatás: Dr.Imre József háza II.rész

kat: http://delialbinalex1.blogspot.hu/2012/12/jozsef-haza-ii.html