Helytörténetek: Endrey család

Készítette: Deli Albin Alex

Endrey család

Az Endrey család, mely virágba borult terebélyes lombkoronájával áldóan borul a magyar életre s mely tagjaiban a nemes élet, izzó magyar hazafias érzés és hõsíesség legszentebb erényeinek adta élõ hűségpéldáját, eredetileg bajor földben vert gyökeret még a középkorban s onnan bocsájtotta ki egyik ágát a szászországi Bamberg városán keresztül magyar földre, Buda várába.

Az elsõ õs, ki Magyarországba jön, lovag Schwinn János, ki a 17-ik század második felében kap szerepet Budán, mint I. Lipótnak császári biztosa. 1720 körül vissza származott a család Bajorországba s Mária Terézia uralkodása idején, mikor József lett a kalapos király, 1760 körül jön vissza a császári biztos egyik unokája, a szintén János nevezetû Schwinn, aki mint jó katolikus és császárjának hûséges embere, nyeri el a császár bizalmasa, Rab Raábi Mátyás nõvérének, Raábi Erzsébetnek a kezét.Ő lett Szent Endre székhellyel a posták direktora.(Későbbiekben innen ered az "Endrey"név.)

— Fia, Schwinn Lipót már a Grasselkowichok uradalmánnak jószágkormányzója Gödöllõn.

Lipótnak legidõsebb fia szintén Lipót volt s ennek fiai Antal és László, kik közül Antal volt a néhai dr. Endrey Gyula országgyûlési képviselõnek édesapja.

Antalnak öccse László, ki a szabadságharcban, mint 15 éves huszárönkéntes kapott súlyos sebet egy kozákdárdától a kápolnai síkon, de aki felépült és késõbb a Lichtenstein huszárezred hadnagya lett, a régi családi nevet tartotta meg, míg Antal Szent Endrén vonatkozásban az Endrey nevet nyerte …és innentõl kezdõdik az „Endrey”név amit valójában Szent Endre városáról kaptak..

Elfakult régi írás, mely latin imakönyvbe van bejegyezve, mondja el az õsi nagy család jelmondatát:

latinul imádkozni, németül beszélni s a dolmány alatt magyar szívet hordani.

Endrey Antal, a dr. Endrey Gyula képviselõ édesapja is 48-as honvéd volt s mivel a Grasselkovich uradalmakból koronauradalom lett, Egerbe került s a Károlyi grófok uradalmának fõmérnöki tisztségét fogadta el.

S így került Hódmezõvásárhelyre 1878-ban, az uraságházba.

Addig Orosházán laktak, mikor azután Endrey Melánia férjével, dr. Bakay Lajos fõorvossal Vásárhelyre került, az apa, Endrey Antal így ez õsi városnak lett polgára.

A Szent Antal utcában, a mai Eötvös József Szakközépiskola helyén lévõ házat vette meg. Ide költözött bajor származású feleségével, Tschögl Erzsébettel és öt gyermekével.

Endrey Antal uradalmi fõmérnöknek Tschögl Erzsébet, Tschögl József bajor származású, de szívében kiváló magyarrá lett fõtisztviselõnek leánya volt felesége.

A Tschögl József szép Kossuth szakállas portréja ott van az özvegy dr. Endrey Gyuláné Mária Valéria utcai kúriája falán,az õsök galériájában. Endrey Antal 1906-ban hunyt el és Szent Antal utcai házából temették, hol késõbb a Vásárhely és Vidéke nyomdája megnyílt.

Endrey Antalné pár évvel megelõzte férjét a halálban s még az uraságházban volt felravatalozva. Nagy tekintély s nagy tisztelet vette körül a házaspárt és a családot, mely maradandó betûkkel írta be nevét Vásárhely történetébe. AzEndrey Antal fõmérnök ésTschögl Erzsébetházasságából õt gyermek született és pedig :

Dr. Endrey Gyula képviselõ.

Endrey Melánia,a dr. Bakay Lajos kórházi igazgató fõorvos elsõ felesége.

Endrey Ildikó,

Endrey Sarolta, a dr. Bakay Lajos második neje.

Endrey Aladár, ki Rozsnyón ifjan elhalt.

Dr. Endrey Gyula
1856 ♰ 1913.
képviselõ és családja.

1.ábra Huszonhat évesen szerzett ügyvédi diplomát.

1882-ben Hódmezõvásárhelyen nyitott ügyvédi irodát.

1883-ban indította útjára a Vásárhely és Vidéke címû, a Függetlenségi és 48-as Párt nézetei hirdetõ lapot.

Dr Endrey Gyula ügyvéd, Vásárhely város ország gyûlési képviselõje volt a család elsõszülött fia, korának legelsõ férfia Vásárhelyen.

Szülei már Orosházán laktak, õ azonban Egerben született 1856-ban. Kész ügyvéd volt már, mikor szüleivel Vásárhelyre jött. Végtelen eszes, képzett, nagy mûveltségû ember, kiváló jogász, nagy szónok és szíve telve a legszentebb magyar nemzeti ideálokkal.

Amellett meleg lelkû emberbarát, kiben lobogó lánggal égett a Kossuth Lajos eszmevilága és messze sugárzóan melegített az emberszeretet. Mikor 1891-ben a képviselõválasztásokat kiírták, három ízben kérte föl a függetlenségi párt küldöttsége; Újhelyi Jakab, Weisz Ignác, tekintélyes, vezetõ emberek, hogy vállalja el a párt jelöltségét. Kétszer kitért az elhívás elõl, de mikor édesapja azt mondta néki:

—Ha ennyire ragaszkodnak hozzád, meg kell tenned fiam s nem utasíthatod vissza a nép bizalmát !...

A Lengei házban laktak, ott, hol késõbb a zárda épült föl. Január 28-án, hajnali 4 órakor jött hozzá a tisztelgõ nép a mandátummal, a diadal hírével. Ezerre menõ tömeg éljen rivalgása zengett bele a téli éjszakába, tele zúzmarával a fák, fehér hó mindenütt s fáklyák tûzfényénél költözött az Endrey Gyula lelkébe a nagy diadalnak elkötelezõ szent érzete. Már akkor Jeney Etelka volt felesége. Nem készült a ház erre az alkalomra. Annak a száz embernek, aki havas kalappal a lakásba hajnali 4 órakor beköszönt, Endreyné teát, fekete kávét fõzött s kedves szavakon kínálta fel az éléskamra szõlõkészletét:

-ha már borunk nincsen, tessék szõlõképében elfogadni …

Csakhamar vezére lett a Függetlenségi pártnak dr Endrey Gyula és a közgyûlési hatalmas többségnek feje. Tizennyolc évig volt képviselõje ennek a 65 ezer lelket számláló városnak, 18 évig irányítója a törvényhatósági életnek., kinek szava döntõ parancs volt, de olyan szó, melybõl mindig csak közjó, közérdek és hazafias cselekedetek fakadtak.

Dr Endrey Gyula a magyar lelkek õsi tüzét lobbantotta lángra, a Kossuth Lajos, a Petõfi lelkét plántálta a magyar szívekbe.

Szava gyújtott, elragadt. 1883-ban alapította meg a „Vásárhely és Vidéke" címû tekintélyes, nagy újságot s ennek soraiban vívta nemes harcát.

Endrey Gyula a lapszerkesztés mellett sokoldalú tevékenységet folytatott. Ebben az idõben Hódmezõvásárhelyen, mint ellenzéki városban a városiasodás, az általános fejlõdés - a fõvárosban és néhány ipari gócpontban szembetûnõ volt - alighogy megindult.

Városunkban tervszerûtlenül folyt az utak kiépítése, kövezése, a fásítás, a csatornázás. Az ország negyedik (lakosságszáma szerint) városának mindössze egy század katonasága, járásbírósága, adóhivatala volt. Jelentéktelen kereskedelmi életét a csupán helyi érintkezésre szorítkozó telefonhálózata nem segítette, akárcsak a falusi színvonalat elérõ postai szolgálat.

Pártfogolta a színház építésének ügyét is: "... ilyen népes és gazdag városban, ha másként nem, közadakozás útján kellene színházat építeni, s ha egy-két év alatt összehozni nem lehet az ehhez szükséges pénzt, össze lehet azt hozni egy évtized alatt, csak komoly szándékkal és kitartással vegye kezébe az ügyet egy bizottság."(2)

Legfontosabb teendõi közé sorolta "... a városi közigazgatást, közgazdasági érdekek elõmozdítását, a közoktatásügyek fejlesztését, a jótékonysági intézmények gyámolítását, a kulturális haladás biztosítását, az ármentesítési sérelmek orvoslását, a közlekedési eszközök gyarapítását, a pusztaszeri vízszolgáltatás célszerû befejezését, a tiszai kikötõ áthelyezését, pénzintézeteink társulatainak felvirágoztatását."(3)

Harcolt az utak burkolásáért. Ebben az idõben több jelentõs út makadámburkolatot kapott. A város érdekeinek összességében vizsgálta egy-egy létesítmény megvalósulását. "Városunk jelenlegi viszonyai között arra még csak gondolni sem lehet, hogy létszámra nézve egy olyan fizetéses városi tûzoltóságot szervezzünk, aminõre városunk nagyságához képest szükségünk volna, s így az önkéntes tûzoltóság az egyedüli, melyhez sikerrel folyamodhatunk."(4)

1908 novemberében agyvérzést kapott. A betegségébõl felgyógyult, azonban munkakedve, munkabírása megrendült. Az 1910-es képviselõválasztáson már nem akart indulni, hosszas rábeszélés után mégis vállalta a jelöltséget. Programjában továbbra is kiállt választójogi nézetei mellett. Az általános választójogot liberális és demokratikus alapon, pluralitás nélkül képzelte el. De elõbb még a bankkérdés megoldását tartotta fontosnak. Feladatként jelölte meg az intézmények demokratikus irányba való kifejlesztését, a népjólét fokozását, a törvénykezésnek szociális szellemben való felújítását, felekezeti téren és nemzetiségi kérdésekben a jogrend biztosítását, városok és községek érdekének elõbbre vitelét, a tisztviselõk jogállásának biztosítását, a mezõgazdasági és ipari munkásság érdekeinek fokozottabb ápolását.

A választáson Kun Bélával szemben vereséget szenvedett. Bukásához a Függetlenségi Párt tekintélyének országos szinten észlelhetõ csökkenése és a Szociáldemokrata Párt befolyásának erõsödése is hozzájárult. Lapjának felfelé ívelõ szakasza is véget ért 1910-ben.

A lap 1910. december 31-i számában a következõket írta :

"... sajnosan meg kellett gyõzõdnöm arról, hogy a mi viszonyaink között városunkban egy napilap kiadásához nincs meg sem a kellõ anyag, sem a szükséges szellemi és anyagi erõ, és egy helyi napilap nálunk a maga erejébõl fent nem állhat, hacsak magasabb hivatásáról megfeledkezve...

mondvacsinált szenzációk hangzatos kiszínezésére nem vállalkozik... 1911-tõl a Vásárhely és Vidéke hetenként háromszor fog megjelenni... Bibó Lajos szerkesztõ úr a mai napon megvált a lap szerkesztésétõl..., amelyet ismét magam veszek át..."(5)

Sok-sok intézmény között a susáni templomra is 200 aranykoronát adományozott.

Sok alkotás és egészséges fejlõdés jelöli korát, mígnem aztán elégett az õ lelke is.

1913 május 26-án hunyta le örök álomra szemeit, Budapesten, hol gyógyulást keresett. S mikor koporsóját hazahozták, döbbenetes megindultsággal, fájdalommal és részvéttel állt meg ravatala mellett az egész vásárhelyi közélet.

Koporsója elõtt meghajolt a zászló, melyre a Kossuth Lajos neve s eszméi vannak felírva s melyhez hû volt szíve utolsó dobbanásáig.

Elsõ neje röjtöki Bene Amália volt.

Mikor pedig a nemes Bene családnak szelíd hajtása korai koporsóba szállt, Jeney Etelkát, Jeney Imre ügyvéd és vedecei Ruttkay Józefin leányát vezette oltár elé.

Dús termékenységû életfáján tíz szép, új hajtás fakadt bimbóba.

Elsõ felesége Bene Amália (1861-1889.)

Gyermekei idõrendben elsõ házasságából :

Endrey Elemér ( 1881 ♰ 1957 ) középiskolai tanár, a Meteorológiai Intézet adjunktusa.

Ifjú Endrey Gyula ( 1882 ♰ 1928 ) volt rendõrfõfelügyelõ, ki 1928 telén korai sírba szállt.

Vítéz dr Endrey Antal (1885 ♰ 1959-ben) ügyvéd a vásárhelyi vitézi járás hadnagya s a vásárhelyi függetlenségi párt pótkép- víselõje.

1889-ben Dr Endrey László (1889 ♰ 1944 )orvos, ki az amerikai Cleweland- ban mûködik

Második házasságából Jeney Etelkától: (1866-1948)

1891-ben Endrey Béla, Vásárhely város fõjegyzõje. (♰ 1958-ban)

1892-ben Endrey Zoltán, mint jogász ífju korában sírba szállt.(♰1911-ben)

1893-ban Endrey Hedda állami tanítónõ. (♰ 1959-ben)

1895-ben Endrey Etelka röntgenológus.

Endrey Erzsike okleveles polgári iskolai tanárnõ, a dr Kokovay János katolikus egyházi fõgondnok felesége.

Endrey Kató, tanárjelölt a budapesti tudományegyetem filozófiai karán.

Endrey Elemér okleveles középiskolai tanár 1881-ben született Hódmezõvásárhelyen. Itt érettségizett, aztán a budapesti tudományegyetemen hallgatott filozófiát s nyert a természetrajz, földrajz szakcsoportból tanári oklevelet. Brassóban két évet tanárkodott az ottani királyi katolikus fõgimnáziumban, honnan Ógyallára, a Meteorológiai Intézethez került, majd a budapesti központi intézet adjunktusa lett. Ott mûködik ma is és végez buvárlatokat, nevének tiszteletet, hivatásának pedig megbecsülést szerezvén a társadalom elõtt.

Ifjú Endrey Gyula nyugalmazott államrendõrségi felügyelõ 1882-ben született. Szegeden az állami felsõ kereskedelmi iskolában tett érettségit. Mint a Központi takarék gyakornoka kezdette pályafutását, majd 46-os önkéntes lett. Volt azután a Pesti Hazainal, míg a bankszakmára ráunva, színésznek ment el a Szendrey színtársulatához. Törtelen 1913— ban, János vitézben strázsamester volt és igazgató egy személyben. A háborúban eleitõl kezdve részt vett, mint 5-ös. honvéd s a przemyslí helyõrséggel került orosz hadifogságba,, sebesülten. Dr Kokovay Jánossal, Kemény Zoltánnal és Gyóni Gézával, a híres költõvel együtt siratták el az elveszett hazát. Késõbb Irkutzkba került, hol 50 tagú zenekart szervezett. Mint csere rokkant az invalidus transzporttal ért haza 1918 március 15-én. Háború után a nemzeti hadsereg hadnagya lett s mikor az államrendõrséget Vásárhelyen megszervezték, annak lett felügyelõje s ilyen tisztségben került Kaposvárra, Pécsre, Dombovárra, végül Ceglédre, hol századosi ranggal nyugalomba ment. 1919-ben nõsült meg, midõn a Hegedûs János kéményseprõmester leányát, Hegedûs Erzsikét vette feleségül. Egy gyermekük van, a kis Irénke. Ifjú Endrey Gyula színes, változatos élete, mely munka és küzdelem volt s minden vonatkozásban tiszteletreméltó, 1928 elején kilobbant. Neje erõs asszonyi lélekkel és nemes szorgalommal vezeti a boldogult férje fõtéri szép trafikját.

Dr. Endrey László clewelandi orvos, ki nejével, dr. Selymes Irénnel 1923-ban ment ki az új világba s azóta mindketten népszerû orvosok és a magyar társaság kedvencei, kiknek házuk az elõkelõség találkozó helye. 1889-ben született a Lengeí-féle házban, hol édesapjának, boldogult dr. Endrey Gyula országgyûlési képviselõnek ügyvédi irodája akkor fennállott. 1907-ben tett érettségit s többek közt dr. Pásztor Imre és dr. Weisz Ármin voltak osztálytársai. 1907-ben kezdte hallgatni a budapesti tudományegyetemen az orvosi tudományokat s 1913-ban nyert diplomát. Mint katona a honvéd helyõrségi kórházban teljesített szolgálatot, a belgyógyászati klinikán volt sokáig elsõ professzorok mellett asszisztens s Berlinben elvégezte a belgyógyászatból és fogászatból a továbbképzõt. 1914 augusztusában ment el a világháborúba s a 6-os huszárezreddel, mely a galíciai fronton mint az ellenség „vörös ördög^”-je írta be nevét arany betûkkel a magyar hõsiesség eposzába, — került tûzvonalba.

1914 október 21-én hadifogságba esett s azután Kiewen, Moszkván át Szibériába vitték. Kanszkban, majd Irkutzkban volt katonaorvos, míg 1918 tavaszán megszökött és rendkívül sok viszontagság és hányattatás után Zsolnán át került haza, amikor a 13-as honvédgyalogezredhez, Pozsonyba osztották be. Mint fõorvos, két aranycsillaggal szerelt le.

1921-ben klinikai orvos lett Pesten, azután pedig nejével együtt haza jött és Oldalkosárban, a Szathmáry házban nyitottak rendelõt, míg 1923-ban felesége családjának hívására Amerikába vándoroltak ki. Esküvõjük 1913 októberében volt Budán.

Dr. Selymes Irénnek, ki maga is jeles orvos, Selymes Bertalan, a Magyar Jelzáloghitelbank matematikusa az édesapja. Édesanyja Fried Laura volt. Egy leánykájuk van, Endrey Ilonka, ki gimnazista. Dr. Selymes Irén kiváló orvos s vásárhelyi prakszisából hálával és tisztelettel gondolnak reája páciensei. — Dr. Endrey Lászlónénak egy fivére és egy nõvére van, mind a ketten amerikai, clewlandi állampolgárok és pedig név szerint :

Selymes Emil okleveles mérnök, ki Budapesten végezte a mûegyetemet és tanársegéd volt. Kínt nagy nyomdája és újságüzeme van. Sok küzdelem volt osztályrésze, de lelkének acélereje gyõzött s ma már 7-ik éve állampolgára Amerikának, tekintélye van és mint elsõrendû szakembert általános tisztelet veszi körül. A 46-ík évében van. Neje Siedmann Nelli felvidéki elõkelõ úri leány, aki erõs nõi lélekkel vállalta férje küzdelmeibõl a részt s mint varroda vezetõje 10—20 dollárt érdemelt ki naponta, méltóan minden kivételes tiszteletre.

Két gyermekük van _: Selymes Laci és Selymes Helén.

Dr Selymes Sarolta orvos, Clewland egyik legnépszerûbb és legkeresettebb nõorvosa a dr. Endrey Lászlóné második testvére.

Dr. Selymes Sarolta a magyar negyed szívében lakik s 1920-ban ment ki Amerikába. Rendelõjével által van egy virágzó patika, annak tulajdonosa, Hoffmann Gyula felsõ magyarországi gyógyszerész vezette oltár elé

dr. Selymes Saroltát.

Dr Endrey László 1926 õszén járt itthon látogatóba a honi földön. Szeptember 15-én este 6 órakor ült gyorsvonatra Clewlandban s reggel 8 órakor érkezett New Yorkba. Míg a vízumot megszerezte, New Yorkban kellett maradnia. Ott ebédelt nagybátyjánál, Jeney Dezsõnél, akinek gazdag hentesipartelepe van az Unió 7 milliós városában. Jeney Dezsõ, az õsi dzsentri nemes családnak új hajtása, megunva itt a kínlódást a mostoha gazdasági viszonyokkal, kiment, nekifeszült az életnek lelke magyar õserejével és diadalmaskodott a küzdelem felett. Dunántúli magyar leány, Toncsika a felesége s szép leányuk Ilonka.

Dr. Endrey Lászlónak kedvéért finom magyaros paprikás csirkét fõzött az ügyes háziasszony s azután a honi kedves emlékek ködében szállt egy családnak lelke túl az Óceánon, a régi, ismert, szentelt tájak felé, hol nappal a ragyogó égbolton pacsirta zeng, este pedig, csillagok fénye alatt megszólal a pásztorok síró tilinkója …

1926 szeptember 24-én ért Endrey László Cherburgba. Pesten, a Bakay klinikán folytatott tanulmányt. S járt Vásárhelyen is. Az a ciklon, mely Miamit elsöpörte a föld színérõl, átvonult a tengeren is, az õ hajójukon, melynek 60 mázsás jelzõharangját lesodorta irtózatos ereje. Õk lent, a kabinokban nyugodtan aludtak. Ez volt a Majestic hajó melyen magyar zarándokcsapattal Amerikába ment a Kossuth szobor 1928 március 15.-i leleplezésére Endrey Béla fõjegyzõ,Endrey László testvére.

Vitéz dr. Endrey Antal.

1885 ♰ 1959

Vitéz dr. Endrey Antal ügyvéd,Hódmezővásárhely város 3716 szavazattal megválasztott pót képviselője, a vitézek járási hadnagya s a római katholíkus egyháznak leköszönéséig volt világi elnöke, a törvényhatósági bizottságnak tagja, ki boldogult édes apja szellemében és nyomdokain haladva lobogtatja diadalmasan a Kossuth Lajos zászlaját s az ősi ragyogásban hordozza a minden hódolatos tisztelettel körül vett családi nevet, új fényt adván annak életével, mely a hazáé volt ott, azon a másik és itt, a béke frontján is.

1885-ben született a boldog emlékű dr. Endrey Gyula országgyűlési képviselő és néhai Röjtöki Bene Amália házasságából. S miután gimnáziumi tanulmányait Vásárhelyen elvégezte a budapesti tudomány egyetemen, majd az egri jogakadémián hallgatta a jogot. Boldogult édes apja éppen 30 évvel azelőtt volt ott a jogász ifjúság vezére s erre a tisztségre, mint szent örökségre, hívta el őt is a jogakadémia ifjúságának bizalma és szeretete. E vezéri méltóságban követte aztán öccse, Béla, ki szintén Egerben jogászkodott.

Ügyvédi oklevelet 1913-ban nyert s akkor vette át édesapja ügyvédi irodájának vezetését, melyet azután 1921 őszén az Oldalkosár utcába, végre 1926 nyarán a saját palotájába, az Andrássy utca 9 száma alá helyezett át.

A mozgósítás első napján vonult be a hadra kelt sereghez, mint 46-os hadapród jelölt őrmester s már 1914 augusztus 29-én tűzvonalban van csapatával s az északi fronton Rohatmnál vesz részt a pusztító, nehéz harcokban. 1915 ápril. középén az olasz frontra került ezredével s ettől kezdve 1917 december 31-ig ott küzdött, amikor súlyos betegen hozták haza. — Mint a 46-ik gyalogezred zászlótartója, szakaszával megmentette az ezred zászlóját. Ezért nagy ezüst vitézségi érmet nyert s mint tartalékos főhadnagyot 1923 június 17-én vitézzé avatta Horthy Miklós kormányzó. 1921-ben nősült, midőn a néhai Mihály Sándor Dáni-utcai tekintélyes földbirtokos leányát:

Mihály Máriát vette feleségül.

Négy gyermekük van és pedig:

Endrey Antal (Tónika)

Endrey Melánia

_; Endrey Amália

és Endrey Endre.

Vitéz dr. Endrey Antal 1921-től 1926-ig volt a római katholikus egyház világi elnöke, mikor ezen szép tisztségről a hívek marasztása mellett is leköszönt. Az 1926 december 12-én lezajlott országgyűlési képviselő vásztáson a többségi párt függetlenségi pót képviselöje lett s pártja a város főrendjéül jelölte, hol 3 szóval .maradt kisebbségben dr. Imre József professzorral szemben.

Vitéz dr. Endrey Antal, mint uradalmi ügyész végezte a batidai uradalom parcellázását s városa iránti hűségével vitte keresztül azt, hogy senki idegen ott parcellát nem tudott venni, hanem minden talpalatnyi föld ez ősi ugarából Vásárhely polgáraié lett. A törvényhatóságban s a függetlenségi párt gyűlésein ritkán hallatja megfontolt, választékos, bölcs szavát, de amikor Hazája, városa, nemzete és polgártársai érdeke tettre hívja, beszéde az igazság döntő erejével száll síkra minden igaz ügy mellett. Szeretetreméltó, előzékeny, kedves úri ember, kinek lelkét a Kossuth szelleme tartja örök ihlettségben. Minden szabad ideje azután gyermekeié és nemes tartalmú, tiszta családi életéé.(6)

8.ábra 1. Endrey családtagok koszorúja veszik körbe

9.ábra .Édesanyja mellett itt nyugszik Vitéz Dr.Endrey Antal .

Vitéz Dr. Endrey Antal és Mihály Mária házasságából szület Endrey Antal hosszú és nagy utat tett meg a nagy világban majd 2010-ben őt is az ősi magyar föld fogadta magában itt a politikusok és a jogászok családi sirboltjában.

10.ábra Vitéz Dr.Endrey Antal akinek 1948-ban el kellett hagynia az országot majd 1989-ben tért haza.

Neki sem volt könnyû és a sors kegyetlensége folytán 1948-ban el kellett hagynia azt a földet ahol õsei annyit küzdöttek,harcoltak a jobb remény érdekében.. elveszitette azt amit legtöbbre értékelt.Több mint negyven évig távol volt szülõhazájától,de megmutatta hogy egy Endrey külföldön is értékes ember.

Életútjáról röviden:

Apja az elsõ világháborúban szerzett érdemeiért vitézi címet kapott, késõbb ezt örökölve, 17 évesen, 1939-ben avatták õt. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Summa cum laude jogi doktori oklevelet nyert. Jogi stúdiumai mellett behatóan foglalkozott közgazdaságtannal, pénzügytannal és más rokon tárgyakkal. Már joghallgató korában munkatársa volt a Gazdasági Jog címû folyóiratnak.

1948 végén kénytelen volt nyugatra disszidálni, majd 1949 áprilisában kivándorolt Ausztráliába. Kezdeti nehézségek után 1956 áprilisában kitüntetéssel szerezte meg a University of Tasmania jogtudományi oklevelét és egyben az ausztrál ügyvédi képesítést. 1972-ben kinevezték az ausztrál szenátus egyik legfontosabb bizottságának állandó jogtanácsosává, 1975-ben elnyerte az angol királyi tanácsos rangot. 1989 májusában tért haza Magyarországra, Hódmezõvásárhelyre.

Írói tevékenysége:A Nemzeti Újság címû havilapját öt évig Ausztráliában adta ki, majd 1990. januártól Magyarországon; a folyóiratot 16 éven keresztülfáradhatatlanul szerkesztette. Számos könyvet írt, Wass Albert az 1986-ban, Melbournben, angol nyelven kiadott Erdély-történelem (eredeti címe: The other Hungary) könyvét vélte a legjobbnak,bár a

disznófejû nagyúr http://mek.niif.hu/01500/01558/01558.htmc. könyvével vált ismertté

Valamennyi mûvébõl felajánlott egy-egy példányt a pártja által alapított Csengey Dénes Könyvtárnak. (11)

12.ábra .Édesanyja mellett itt nyugszik Vitéz Dr.Endrey Antal aki tõs gyökeres jogász és politikus családból származik és ezeket a géneket õ i felszínre hozta élete folyamán és több mint 40 év külhoni tartózkodása után hazatért hogy teste ott pihenjen ahová szíve mindig is húzta...

Endrey Béla

1891-1958
főjegyző.

dr Endrey Gyula országgyűlési képviselő és Jeney Etelka ( második) házasságából 1891- ben született a Lengey házban.Endrey Béla főjegyző, a városi tisztikarnak és:.. Vásárhely város közéletének köztisztelettel és igaz nagyrabecsüléssel körülvett férfia, kit a közbizalom ősforrásából fakadó szeretettel hívott el a város, pennájává a törvényhatósági közgyűlés megbecsülése. Itt járt iskolába s itt érettségizett, azután katonai pályára készült. Fél évet töltött el a Ludovikában, mivel azonban karja gyenge volt a fegyver forgatására, le kellett tennie ifjúi álmáról s akkor jogász lett Egerben. A Dobó ősi városában abban a házban lakott, melyben egykor szépapja, később édesapja, majd testvére, vitéz dr Endrey Antal, szinte szent örökségképp vévén át az ifjú kor emlékeit és a tradíciókat, — diákéveiket eltöltötték s hol mindnyájan a jogász ifjúság vezérei voltak.

A pesti egyetemen abszolvált és először Heves megye- közigazgatási gyakornoka, majd 915. és 916-ban Borsod vármegye főispánjának, dr. Tarnay Gyulának titkára volt. Közben a közigazgatási gyakorlaton egy esztendőt töltött el. Katonának töbször besorozták, de karjának gyengesége miatt mindig elbocsájtották. 1915-ben tette le Pesten az államtudományi államvizsgát; 1916 szeptemberében helyettesítette be Il-od aljegyzőnek dr. Cícatrícís Lajos főispán, majd a néhai Soós Gyula helyére I-ső aljegyzőnek Justh János dr. főispán, míg a törvényhatósági közgyűlés a jegyzői székbe, majd a Vetró Lajos Endre nyugdíazása után, annak helyére a szenátori méltóságra emelte 1922-ben _; a közbizalom, mely benne kiváló, egyént választott ki a sok közül. 1913-ban nősült, midőn a dr. Barchettí Károly egri ügyvéd és takarékí főügyész leányát. Barchettí Etelkát vette feleségül. Egy szép gyermekük van Endrey Gyula. Endrey Béla a városi elöljáróságnak volt 5 éven át vezetője _;végtelen sokét dolgozott és előzékeny, kedves modorával szolgálatra készségével és az ügyes-bajos emberek dolgának felkarolásával, hivatásának nagy szeretetével a közönség osztatlan bizalmát nyerte el. S mikor jött a részleges tisztújítás,, ez az osztatlan megbecsülés a főjegyzői méltóságba emelte.. Mint a város képviselője vett részt 1928 tavaszán az amerikai magyar zarándoklatban a newyorki Kossuth szobornál s egy testvéri kézszorításra ment Clevelandba László fivéréhez. Endrey Bélának gyönyörű és rendkívül gazdag éremgyüjteménye van, mely muzeumoknak is büszkeségét képezné s olyan régi értékeket tartalmaz, melyeknek sehol párja nincs. Felügyelője a néprajzi muzeumnak s így hozzáértése és szeretete a legmegfelelőbb működési teret biztosította számára a kultur- tanácsosí, főjegyzői székben. (13)