A KISKUNDOROZSMAI VASÚTÁLLOMÁS TÖRTÉNETE

A KISKUNDOROZSMAI VASÚTÁLLOMÁS TÖRTÉNETE

Összeállította :

Deli Albin Alex

1.Kép. Kiskundorozsmai vasútállomás az 1800-as évek vége felé. 

A kiskundorozsmai vasútállomás kialakítása nem ment zökkenőmentesen.Hogy a dorozsmaiak mennyire küzdöttek ellene és mellette azt az alábbi történetből kiderül.

Az osztrák Vaspálya Társaság úgy döntött, hogy Ceglédtől Szegedig terjedő szakaszon kiépítteti a vasutat, amelynek első munkálataihoz már 1851-ben hozzáfogtak. Megkezdték a kisajátításokat,először a távíró vonalat építették ki Szegedig majd azután a pályatestet.

A vasút 1854-ben készült el és ez év tavaszán már meg is indult a forgalom. Az őrházak, állomások és a vasút személyzete is csehekből és osztrákokból állt. Ezért a vasút sokáig népszerűtlen volt az alföldi nép előtt.

Az új vasutat építő mérnökök a vasutat először Dorozsma érintésével akarták Szegedre vezetni. Meg is jelentek Dorozsmán a mérnökök és a vasúti állomás épületét a  Deák Ferenc utca ( napjainkban Bölcs utca) és a Petőfi utca (napjainkban Dorozsmai út)kereszteződésénél akarták felépíteni. 

2.Kép. Kiskundorozsmai Bölcs utca és a Dorozsmai út kereszteződése ahová eredetileg tervezték a vasút állomás felépítését.

3.Kép. Az 1850-es évek elején Kiskundorozsmán ezen a helyen épült volna fel a vasút állomás.

 Ez a rész akkor még lakatlan volt, mert a község ebben az időben a Rákóczi (napjainkban Vadliba utca) és Árpád( napjainkban Tas) utca sarkáig terjedt.

Ezen a részen, a szegedi úton, csupán a község vendégfogadója, az úgynevezett „Szarvas korcsma" volt.

4.Kép. Ezen a részen, a szegedi úton, csupán a község vendégfogadója, az úgynevezett „Szarvas korcsma" állt ami Palugyay Imre történetíró szerint már Mátyás király idejében is csárda volt,amelyben az országban kóborló csehek is sokszor megfordultak.

Ezen a helyen állt a „Szarvas kocsma” ahol a halasi puszták felől jövők szoktak kocsistól-lovastól megpihenni. Köröskörül jó legelők,rétek,lapályos helyek,kisebb-nagyobb tavak,nádasok terültek el.

Helyére épült fel később a szegényház majd a  Kiskundorozsmai Földmunkás szövetkezeti ház,napjainkban legutóbb pedig egy „Pelenka Kuckó” vállalkozás működött.

  Ide tervezték felépíteni az új állomást. Ez a terv természetes és a helyzetnek megfelelő is lett volna, mert ha a térképet nézzük, láthatjuk, hogy a vasút Kiskunfélegyházától Szatymazon keresztül nyílegyenesen halad Dorozsma felé, de szinte érthetetlen módon, Dorozsmát éles fordulattal két kilométerre kikerülve, fut be Szegedre.

Közgazdasági és kereskedelmi szempontból sok kára származott Kiskundorozsmának abból, hogy az állomás épülete a községtől 2600 m.-re lett kiépítve.

 Ez azonban tisztán Kiskundorozsma akkori vezetőségének hibája volt. Dorozsmán ugyanis a fuvarozás nagyon sok családnak megélhetőséget biztosított és  ennél fogva annyira kifejlesztették ezt a foglalkozást,hogy messze vidéken híresek voltak a dorozsmai fuvarosok.  Ősrégi foglalkozás volt ez, hiszen mint látjuk, már II. Béla király a dömösi prépostság alapításakor 1138-ban kiadott oklevelében fölemlíti a dorozsmai fuvarosokat.

 Dorozsma újratelepítése után is újra virágzott ez az ősi foglalkozás, a fuvarozás, akik egyúttal a kereskedelmet is lebonyolították. Cserébe vitték itt termelt vagy készített árukat és hoztak helyettük olyant, amire szüksége volt a dorozsmaiaknak. Már a templom építkezésekhez szükséges anyagok legnagyobb részét is a távoli idegenből fuvarozták Dorozsmára.

 Így pl. a meszet Aradról, Pécskáról, Pétervárról, Titelről, a deszkákat, épületfákat Szolnokról, Pestről és Bereg megyéből. Bementek mélyen Erdélybe, jártak egész Brassóig, Kassáig, Zsolnáig. A temp­lom mostani tölgyfa padjait is Budán készítették és onnan fuvarozták Dorozsmára. A Hősök Ligetében lévő kápolna tetőzetén is egykor három kő kereszt állt (napjainkban csak egy..) amit Lajkó István, Egyház hű támogatója Lippáról hozatta fuvarosokkal.

Ezek a fuvaros-kereskedő családok a legerélyesebben ellenezték a vasútnak Dorozsmán keresztül való vezetését.Tartottak attól,hogy ezáltal majd munkájuktól fognak elesni.  A fuvaros családok egész hatalmasságok voltak, akiknek a szavukra adtak és a közvéleményt is irányították. A Dorozsmára tervezett vasútállomás kiépítése ellen olyan ellenszenves hangulatot teremtettek, hogy Dorozsma vezetősége nem mert a közhangulattal szembeszállni.Ennek hatása alatt nem engedték meg a Vasút Társaságnak a vasút kiépítését, nehogy a lakosság jó részét kitevő fuvaros kereskedő családok ezáltal elveszítsék a munkájukat.

A Vasút Társaság ezek után Dorozsmát 2600 m-re elkerülve építették ki a pályát.

Az állomás először Szatymazon volt. Ide kellett befuvarozni mindent a kettőshatár fele vezető úton. Később a dorozsmaiak már belátták tévedésüket, de ezt helyre hozni többé nem lehetett.



Ábrahám József földjén épült fel a vasútállomás

Dorozsma vezetősége 1887-ben azon kérelemmel fordult a vasút Igazgatóságához, hogy mivel Szatymaz messze van, valahol Dorozsma közelében építsen részére vasúti állomást. Az Igazgatóság csak úgy volt hajlandó belemenni, ha Do­rozsma az építendő vasúti állomás és raktárhelyiség részére megfelelő telket biztosít.

Ekkor vette meg Dorozsma Község Ábrahám József szegedi lakostól a mai másfél hold területet 805 frt. 35 krajcárért.

Ezen a területen a vasút igazgatósága kísérletképen 1881-ben egy kis állomást létesített.

Mivel a kis állomásnak elegendő forgalma volt, az állomást és raktárhelyiségeket kibővítették.

5.Kép. Kiskundorozsma vasútállomása az 1910-es évek elején

Az állomás körüli földek Szegedhez tartoznak s így Dorozsma állomása tulajdonképpen Szeged területén fekszik.

Az állomásnak ma mar 12 hold kisajátított területe van, négy sínpárja és hét kitérője. Az állomás 1078 méter hosszú. A felvételi épületet 1935. év tavaszán alakították át.

 6.Kép.Pályaudvar Az állatrakodó 1933. évben épült. A faáru raktárt 1937, évben építették át falazottá. 

7.Kép. A Kiskundorozsmai vasútállomás napjainkban.

Az aklokhoz vezet az u. n. szállásvágány, melyett a MÁV épített és tartott fenn. 

1929. év tavaszán,13.500 pengő költséggel egy artézi kutat fúrtak ezen a helyen.

1930-as évek közepén a vonatforgalom naponta: 

4 gyorsvonat, 
10 személyvonat, 
2 gyors síautóbusz, 
2 gyorstehervonat, 
2 tehervonat és hetenként 3-szor 2 személyvonatból állt. 
Ezenkívül tavasztól őszig az alkalmak szerint filléres vonatok is közlekedtek.

Az utasforgalom naponta:
 Napi átlag 110 személy volt.

Áruszállítmány:
Kiskundorozsma állomáson évenként átlag 120—150 kocsirakomány árút adtak fel, ebből 50—60 kocsi élő állat, 
5 kocsi bor, 
15 kocsi tégla, 
10 kocsi trágya és 35—40 kocsi egyéb árúból állt.

Érkezésben 10 kocsi tengeri,
 15—20 kocsi burgonya, 
40—50 kocsi fa, 
40—50 kocsi szén, 
10 kocsi búza, 
8—10 kocsi élő, 
200—300 kocsi kő és  
40—50 kocsi egyéb árú fordult elő.

Allomásvezetők:
Az állomásvezetők személyét illetőleg 1892-től vannak adataink.

1892-től Littomericzky Nandor állomáselöljáró, 
1904-től Kemmer Nándor állomásőnök, 
1912-től Okonyi Lajos, 
1920-től Berta Vince állomásfőnök, 
1921-től Hamar Jozsef, 
1923-től Ferenczy Lajos, 
1925-től Csontos Dezső, 
1926-től Tóth Illés és 
1931-től Jakabházy Gábor volt az állomásfőnök.

Beosztott tisztviselők: 
Dobó László,
Hankó Vilmos és 
Kelemen Sándor volt

Az állomás személyzeti létszáma:
4 tisztviselő, 
4 altiszt váltókezelő és  
1 altiszt málházó volt. (8)

1907.Április 12

a Dorozsmai vasúti szerencsétlenség

(Ahol Jerney Zoltánné dorozsmai lakos is sérülést szenvedett.)

Dorozsma történetében és a vasúti katasztrófák évkönyveiben szinte egyedülálló és sajátságos az a szerencsétlenség, amely 1907.Április  12-én délelőtt Kiskundorozsmai vasútállomás közelében történt a Budapest felé tartó orsovai gyorsvonattal. Egyedülálló, mert tulajdonképpen a szerencsétlenség okát teljes bizonyossággal megállapítani nem tudták.
A szerencsétlenség okát hivatalosan nem állapították meg csak feltevések születtek.

10/a. Kép. Dorozsmai vasúti katasztrófa színhelye,ahol 1907.Április 12-én,10 óra után néhány perccel, ezen a helyen Dorozsma vasúti történetében megrázó események tanúi lehettek.

11.Kép A katasztrófa.

A MÁV 703-as számú Orsováról Temesvár–Szeged útirányon át Budapestre tartó gyorsvonata a reggeli órákban menetrend szerint futott be a szegedi Nagyállomásra. Ezen a reggelen a megszokottnál többen szerettek volna Budapest felé utazni, ezért Szegeden további három személykocsit csatoltak a vonat végéhez. A gyorsvonat menetrend szerint 9:50-kor indult útnak a főváros felé. 10 óra után néhány perccel érkezett el a dorozsmai  állomáshoz. Az állomás végponti kitérőjéhez érkezve a mozdonyvezető az előírásoknak megfelelően valamelyest lelassította a vonatot. A mozdony és az utána csatolt posta- és poggyászkocsi rendben áthaladt a kitérőn. A vonatba negyedikként besorozott hálókocsi azonban kitérő irányba haladt és nagy sebességgel az ott álló salakos kocsikba csapódott.

12.Kép.Roncshalmaz mindenfelé..

A becsapódás pillanatában a harmadiknak besorozott postakocsi szétszakadt, rakománya szétszóródott a síneken. A hálókocsi után csatolt vagonok a vágányokat föltépve lefordultak a pályáról és egymásba torlódtak. A szerencsétlenül járt vonat mentését az állomási személyzet azonnal megkezdte. Hamarosan a közeli Szegedről mentőkocsik érkeztek, a roncsok közül 30 sebesültet és négy holttestet emeltek ki. 

13.Kép. A szétnyílt étkezőkocsi..

Baleset halálos áldozatai:

A romok közül három összeroncsolt emberi test került elő: 
Palonsku gróf román főrend és a felesége,
valamint Buner Adolf. 
Életveszélyes sérülést szenvedett Bolszin Demeter medikus, aki Párisba igyekezett.

Súlyosan megsérültek: 
Boumer József főpincér, 
Kuncze Nándor szakács, 
Németh József lovas rendőr.

kevésbé súlyos sérültek:  
Egy olasz színész társulat négy tagja,
Jerney Zoltánné, a ki Dorozsmára volt hazatérőben ás arccsonttörést szenvedett. Oltieánu oláh huszárkapitány felesége, 
Bai Solyo krajovai kereskedő.  
Lord Nourrey, aki Romániából Londonba utazott és 
Mousson zürichi mérnök  is könnyű horzsolást szenvedett. (14)

 A pálya helyreállítását a szegedi műhelyből érkezett több száz munkás a déli órákban kezdte meg. Egy ideiglenes pályaszakasz kiépítésével lehetővé tették a szerencsétlenség helyszínének megkerülését. Az eredeti pályán a forgalmat másnap reggel tudták újraindítani.(15)

Most pedig nézzük meg egy olyan személy szemszögéből aki a dorozsmai vasúti szerencsétlenséget átélte,aki épp ezzel a vonattal utazott.

1907.Április 12-én

16. SZÁM. 1907. 54. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI UJSÁG.

A DOROZSMAI VASÚTI SZERENCSÉTLENSÉG.

Írta Valaki, aki a vonaton utazott.

"1907.Április  12-én délelőtt Dorozsmán a gyorsvonat átrobog a Szeged felőli váltón. A váltónál a negyedik kocsi, a postakocsi valószínűleg tengelytörés következtében a szó szoros értelmében kettétörik. A vonat eleje tovább rohan, a többi kocsik pedig a sínből kiugorva belerohannak a mellékvágányon álló salakos kocsikba és ott egymásba torlódva, az utolsó kocsik kivételével összezúzódnak. Másodpercnél rövidebb idő alatt három haláleset és tömérdek súlyosabb könnyebb sebesülés. A következő pillanatban mar csak egy alaktalan romhalmaz maradt a baleset helyén és egy teljesen összezúzott váltó, a mely lehetetlenné tette az utólagos nyomozást is.  Nekünk, a kik az utolsó előtti kocsiban ülve,  komolyabb baj nélkül menekültünk meg a veszedelemtől, első pillanatban, mikor a recsegés-  ropogást hallottuk, sejtelmünk se volt róla,  hogy tulajdonképpen mi történt. Mikor a kocsi hirtelen himbálózni kezdett ide-oda, keresztül- vágódott a sínpáron és egy másik kocsinak - dőlve megállt, talán egyikünknek se volt az a  gondolata, hogy itt összeütközés, kisiklás, vagy akármi néven nevezendő vasúti baleset történt. Én legalább inkább gondoltam akármire, csak erre nem. Talán a megállás után bekövetkezett  pillanatnyi csend és a hirtelen felhangzó jajgatás, segítségért való kiáltozás volt az, ami  annak tudatara ébresztett, hogy mi is történt.  A kocsiból kiugorva, rémes látvány tárult elém. 

16.Kép.Kisiklott és összetört kocsik

A vágányon elöl a gép néhány kocsival és a postakocsi elejével, balra az állomás felé egy alaktalan romhalmaz, a melyből jajgatások, nyöszörgések, hörgések hallatszottak. Az egymásba fúródott hálókocsi és étkezőkocsi roncsai voltak,  melyekben a bárom haláleset és a legsúlyosabb sebesülések történtek. A vonat többi része a sínről lezuhanva, feldőlve, oldalára fordulva, a hirtelen megállástól kiröpítve körülbelül félkör alakban az ellenkező oldalon állt meg.

17.Kép.Az étkező kocsi

 Hogy mindenki fejét vesztette, természetes. Egyik, másik kocsiból is sebesültek vánszorogtak elő, akik nem találtak segítséget és akinek szerencsére baja nem esett, még az sem tért jó ideig magához. Amilyen szépen el tudja képzelni az ember, hogy miként lenne hős és életmentő veszedelmekben, olyan szépen füstbe megy minden ilyenkor, még a közvetlen veszély elmúlta után is. Első percekben alig mert va­laki még a roncsok között jajveszékelő utasoknak segítségére is menni.

18.Kép.A hálókocsi

Mikor megkezdődött a mentés és egy orvos, aki maga is megsebesült, első segítsé­get nyújtott a többieknek, milyen lassan ment minden. Egy-egy élesebb jajkiáltás, sikoltás meg-megszakította egy percre a munkát.

19.Kép.Egymásra szaladt hálókocsi és teherkocsi

 Igazi, komoly mentésről csak akkor lehetett szó, mi­kor talán másfél óra múlva az első mentővonat Szegedről orvosokkal, megfelelő személyzettel megérkezett. A rémlátás nagyít mindent, ami megtörtént. A képzelődések, amelyet a borzalmas látvány utólag mindenkinél felcsigázott, hihetetlen föltevéseket szült. Az emberek félve kérdeztek egymástól:

— Hány halottat látott?

—  Négyet, de biztosan tudom, hogy még vannak a romok alatt.

—  Nem, okvetlenül többen vannak!

Ami a katasztrófa külső képet, a tömör, erős, nagy kocsik össze rombolódását illeti, amelyből meg lehet ítélni a szerencsétlenség méreteit, arról eleget beszélnek a képek". (19/a)

20.Kép.Egy első osztályú kocsi.

Az összeroncsolódott vonat kocsijait néhány nap múlva a MÁV budapesti főműhelyébe szállították. Az ott lefolytatott vizsgálat nem tudott teljes értékű magyarázatot szolgáltatni a baleset okára. A kitérő átzökkenésére a bizottság egyetlen lehetséges magyarázatot tudott adni: a hálókocsi első forgóvázáról egy elszakadt lánc lógott a sínekre. A sérült lánc beleakadt a váltószerkezetbe és kitérő irányba állította, így okozván az utána következő vonatrész tragédiáját.(21)

Kiskundorozsmai vasútállomáson
 2012 december 10-ig 
a következő szolgáltatások zajlottak:

Vonatok fogadása és indítása
Kamionok rakodása
Spedíció
Rakománykezelés
Szociális helységek a söfőrök számára

Közelmúltban igen fontos szerepet töltött be a 
KISKUNDOROZSMAI RO-LA (Rollende Landstrasse )TERMINÁL.

A Ro-La szerelvények több mint félmillió tonnányi terheléstől mentesítették a hazai úthálózatot. A kamionok vasúti szállításának a célja már induláskor,1992-ben az volt,hogy a nehéz tehergépjárműveket átemeljék Magyarországon,ezzel is tehermentesítve az ország úthálózatát.

Bulgária és Románia uniós csatlakozása után fenállt annak a veszélye,hogy teljesen megszűnik a Szeged-Wels vasúti kamionszállítás. Ezeknek az országok kamionosainak ugyanis már nem kellett hatvanezer forintos útvonalengedélyt fizetniük,ezért inkább az országúton szállítottak.

Az autópálya díj és a vasúti szállítás közötti óriási különbség volt (az autópálya javára,) így meglehetősen kevesebben vették igénybe a vasút szolgáltatásait. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 900 millió forintos támogatással próbálta volna megoldani ezt a helyzetet.

 Így 2011.Junius 19-én ismét elindult a Budapest BILK-et az ausztriai Wels-szel összekötő Ro-La (Rollende Landstrasse,a közúti szerelvények vasúti továbbítása) szoláltatás.

Ám  a Ro-La további állami támogatás hiányában veszteségessé vált.

 Az osztrák Ökombi és a magyar Hungarokombi által üzemeltetett Ro-La évente 30 ezer kamiont fuvarozott vasúton Szeged és Ausztria között.
Kiskundorozsmán az utóbbi időkben már csak a Törökország felől érkező kamionok gördülnek fel a 27 kocsis Ro-La szerelvényre. Míg a sofőrök a hálókocsiban alszanak, több tíztonnás járműveik a vonaton utaznak az ausztriai Welsig.2012. Decemberben ennek vége: a Ro-La megszűnésével a teherautók már a közutakat terhelik.

Pedig sikertörténetnek indult a gördülő országút: 2002-ben még több mint 100 ezer kamion vonatozott át Magyarországon. Hazánk EU-csatlakozásával ez a szám 80 ezerre, míg Bulgária és Románia integrálásával évente 30 ezerre csökkent, ugyanis az új tagországok csatlakozásával megszűnt a kamionosok engedélykötelezettsége az Európai Unióban. Pedig a Ro-La előnyeit senki sem vitatta: egyetlen villamos mozdony 27 kamion kipufogógázától és zajától mentesíti a környezetet. Miközben számítások szerint 2 és fél millió személygépkocsinak megfelelő terheléstől kíméli az útburkolatot.

Az Ökombi is a korábbinál kisebb (osztrák) állami támogatással számolhat. Ezért nemcsak a magyar Rollende Landstrassét, hanem az ugyancsak nehézségekkel küszködő Regensburg–Trento Rola viszonylatot is felszámolja.

  

9.Kép. Üres parkoló ahol a Ro-La ahol egykor több 100 000 kamiontól mentette meg az ország úthálózatát.

 2012 december 10-étől, a menetrendváltástól az Ökombi megszünteti a Kiskundorozsma és Wels között közlekedő Ro-La – Rollende Landstrasse, azaz gördülő országútat  (10)

Források:

1.Kép:Kiskundorozsmai vasútállomás - Kiskundorozsma tanulmányok 1995

2.Kép. Deli Albin-Alex Fotó

3.Kép.Deli Albin-Alex Fotó

4.Kép. Sztriha Kálmán Kiskundorozsma története 1937

5.Kép.Kiskundorozsma http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=kskd

6.Kép.Pályaudvar .Sztriha Kálmán Kiskundorozsma története 1937

7.Kép. Deli Albin-Alex Fotó

8. Sztriha Kálmán Kiskundorozsma története 1937

9.Kép. Deli Albin-Alex Fotó

10. A szegedi Ro-La megszűnik 2012 december 10-étől - LogSped

  http://www.logsped.hu/szegedi_ro_la_megszunik_2012_december.htm

10/a.Kép.Deli Albin-Alex Fotó

11.Kép. http://www.profila.hu/   http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=kskd

12.Kép.   http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=kskd

13.Kép   http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=kskd

14.Huszadik Század-Vasuti szerencsétlenség Dorozsmán

 http://www.huszadikszazad.hu/1907-aprilis/bulvar/vasuti-szerencsetlenseg-dorozsman

15. http://hu.wikipedia.org/wiki/Dorozsmai_vas%C3%BAti_baleset

16. 17. 18.19.19/a.20.Kép.1907.Április 12-én

16. SZÁM. 1907. 54. ÉVFOLYAM.VASÁRNAPI UJSÁG

A DOROZSMAI VASÚTI SZERENCSÉTLENSÉG

21. Dorozsmai vasúti baleset

  http://hu.wikipedia.org/wiki/Dorozsmai_vas%C3%BAti_baleset

1848.Március 15. „A magyar nemzet ébredése”

1848.Március 15. „A  Magyar nemzet ébredése” 

Összeállította:Deli Albin Alex

1.         kép Petőfi Sándor a forradalmár és költő

1848.Március 15-e nemzetközi ünnep, a magyar nemzet ébredése a 300 éves zsarnokság alól. Ezekről a nagy napokról,a magyar forradalom napjairól most emlékezzünk meg (Báró )Nyáry Albert „A magyar forradalom napjai” című 1848-ban kiadott füzetéből, aki e történelmi jelentőségű napoknak,ifjúsági mozgalomnak volt az egyik leg lelkesebb résztvevője és hű krónikása, aki mindezeket a fontos történelmi eseményeket első vonalból látta, átélte és lejegyezte. Négy füzetet írt ám ebből csak az első kettő maradt fenn, még a harmadikat és a negyediket Windischgratz herceg, a budai egyetem nyomdában lefoglalta és egyetlen példány sem került a közönség elé.

Célom,hogy  Nyáry Albert e a ritka két fent maradt füzetéből egykori eseményeket közöljek, mely bemutatja a magyar forradalom kialakulását. A történetet legtöbben ismerjük, de így első kézből, szemtanúk által leírtak alapján kevesen. Nyári Albert ezzel a magyar nemzet történetének apró részleteibe enged bepillantást nyerni, és az olvasót elvezeti egészen a forradalmat megelőző napokig. 

Hogy is kezdődött?

A pesti ifjúságnak ekkor már nagyon elege volt a zsarnokságokból. Az ifjú léleknek nemesre törő vágyai nincsenek korlátozva,tettre lelkesül ha elnyomottakat lát és nem törve meg az életnek mostohaságán, kétszeres erővel ront előre az elnyomásnak. Ők voltak a szabadság szellemei és bennük fakadt életre a mai kor szelleme.

1847.December 6-án fiatal értelmiségből álló csoport egyesült, hogy az elfojtott  nemzetiségüket felélesszék. Az a nemes cél vezérelte őket,hogy eszmecserékkel,értekezésekkel és más szellemi működésük által kiegészítsék mindazt, amelyet az iskolában elhanyagoltak,vagy éppen a tanulókkal igyekeztek elhitetni. Hetente kétszer jöttek össze, kedden és csütörtökön, ahol a szabadságról folyt a vita. Az ilyen összejövetelekre egyre többen jelentek meg, úgy hogy hamarosan át tették székhelyüket a híres „Fillinger” kávéházba.

2.Kép. A plivax kávéházat Pillwax Károlytól ebben az időben 1847-től Fillinger János bérelte. Ekkor Fillinger kávéházként ismerték.

 A hagyomány szerint 1848. március 15-én, itt szavalta el Petőfi először a Nemzeti dalt és innen indultak ki a forradalmi események. A kávéházat 1848. március 15-e és 1848 augusztusa között "Forradalmi Csarnok"-nak nevezték. A Pilvax elődjét Privorsky Ferenc kávés alapította Café Reanaissance néven az akkori Úri utcában (Herrengasse, ma: Petőfi Sándor utca) 1838-ban. Nevét későbbi tulajdonosáról, Pilvax (eredetileg Pillwax) Károlyról kapta, aki az 1840-es években működtette a kávéházat a pesti belvárosban.

1847-től Fillinger János bérelte a kávéházat. (ezért fordul elő több forrásban is a Fillinger kávéház elnevezés) 1848 márciusában Petőfi és társai itt beszélték meg a forradalom követeléseit és itt került sor a 12 pont megszövegezésére, amelyet az utolsó rendi országgyűlésen a Függetlenségi Párt szorgalmazott.

Aki ide belépett, annak olyan érzése támadt, mintha a parlamentebe lépett volna be. Ifjúság értelmes tagjai vélekedtek itt a világ eseményeiről. A kávéház a szabadság templommá vált, ahová a lelkes ifjúság a szabadság Istenének jártak áldozni. Ez a lelkes fiatalság volt a kapocs a szabadság és a nép között..

A nép érezte fájdalmát és az évszázados elnyomás gyalázatát.

Ezekben az időkben egész Európát egy eszme itatta át, a szabadság eszméje.

Egy népi összejövetelt terveztek Rákos mezejére. Ez lett volna az úgynevezett reform lakoma,ahol lelkes felszólalásokkal fordultak volna az egybegyűltekhez. Ezt megelőzően az ugyancsak hasonló változási eszméket hirdető „Ellenzéki Kör” egyesülésre kérte fel a Fillingerben összegyűlt ifjúságot, aki a nemzet érdekében örömmel nyújtott baráti jobbot. Az Ellenzéki kör március 14-ére, délutánra, nagy közgyűlést hirdetett. Ezrek jöttek el. Délután 4 órakor elkezdődött a közgyűlés. Kilenc évszázadra rá, ez volt az első népgyűlés, ahol a nép értelmi erővel kezdett működni. Ezen a gyűlésen kellett a petíciót megfogalmazni. Vasvári Pál ismertette a kül és

belpolitikai eseményeket,majd egyetértésre hívta fel a honfikat.

.

3.Kép.Vasvári Pál

Klauzál Gábor becsületes hazafi is abbéli helyeslését közölte a szónoklatról, hogy a 12.pont petíciót őfelségének benyújtassék, de ezt már ne csak a jelenlévők, a város,hanem az egész nemzet kívánata.

4.Kép.Klauzál Gábor

Az ellenzéki kör elnöke Batthány Lajos

5.Kép.Gróf Batthány Lajos  beteljesítette sorsát, és ő lett az ország első miniszterelnöke, ő volt, aki meghirdette az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot

Este  7 órakkor a Fillinger (Plivax) kávéházban heves tanácskozásuk tüzét az a hír növelte, hogy egyetemi tanulókat, tanárai a gyülekezéstől eltiltották és kicsapással fenyegették a résztvevőket.

 Vidats János a harmadéves jogász, ekkor az asztalra felugrott és menydörgő hangon kiáltotta, hogy senkinek a hátráltató szavára sem hajlandó megszegni szentül adott szavát és gyáván, férfiatlanul  megfutamodni e dicső haza elől.

6.Kép. Vidats János a harmadéves jogász az asztalon esküszik a fogadott szavára.

Lelkesen felszólaltak: Bulyorszky Gyula, Sükei, Vajda János költő, Szegfi Mór. Ezzel a forradalom fáklyája lángra lobbant és a 12.pont már nem kérés,hanem követelés,nem petíció hanem néphatározat alakjában terjesztették fel.

-Éljen a reform!!

-Le Apponyival!!-kiáltványok hangzottak el.

7.Kép.Petőfi Sándor

Reggel hat órára Sükei Károly a 12.pont kiálltványt kiragasztotta az Úri és a Kígyó utca sarkán és minden egyes pontot elmagyarázott az arra jövő kíváncsi népnek.

A pontok a következők voltak:

I-ször. S a j t ó s z a b a d s á g .

II-szor. Felelős m i n i s t e r i u m Buda-Pesten.

III-szor. T ö r v é n y e lőtti egyenlős é g  p o l g á r i és vállá si t e k i n t e t b en.

IV-szer. Évenkénti országgyűlés Pesten.

V-ször. Nemzeti őrsereg.

VI-szor. Közös t e h e r v i s e l é s .

VII-szer. Úrbéri v i s z o n y o k megszüntetése.

VIII-szor. E s k ü d t s z é k , k é p v i s e l e t alapján.

IX-szer. Nemzeti bank.

X-szer. A’k a t o n a s á g esküdjék meg az alkotmányra.

XI-szer. Magyar katonáinkat ne vigyék külföldre,

a’ k ü l f ö l d i e k e t vigyék el tőlünk.

XII-szer. Unió E r d é l l y e l .

 A 12 pont követelés.

Fél hétre már Bulyorszky Gyula,Jókai Mór,Petőfi Sándor és Vasvári Pál egybe foglalta a katonaságról szóló 10. és a 11. pontot.Ők voltak a forradalom kezdeményezői, kik lelkes beszédeivel gyűjtötték maguk köré a népet. Ezután a feltett 12 pontal rohantak a Fillinger (Plivax)  kávéházba és itt adták elő legelőször az összegyűlteknek akik lelkesedéssel fogadták.  Jókai Mór volt az, aki a kávéházban felolvasta a 12.pontos követeléseiket.

8.Kép.Jókai Mór

A 12.pontos követelés után Petőfi rögtön elszavalta a Nemzeti dalt a Talpra magyart. Ezt az ifjúság „Esküszünk” felkiáltással fogadta és ekkor Fillinger kávéházból megindult a forradalmi menet.

Először az orvosok egyetemére mentek ahol Vasvári felszólalt:

-Ifju honpolgárok! Az egyetem slendrián rendszere meg akarja önöket gyilkolni! A tanárok e rideg rendszer szolgalelkű gépei,akik a honpolgári kötelességükben önöket nem gátolhatja!

Innen kivonultak az udvarra, ahol Jókai Mór is felolvasta a 12.pont követelést. Petőfi mindnyájukat megesketi.

9.Kép. Petőfi elszavalta a „Nemzeti dalát” a „Talpra magyart”.

Innen a tömeg együttesen megindult a mérnökök felé,majd a mérnökökkel eggyesülve megindultak a jogászok és a bölcsészek iskolája felé. A jogi egyetemen a dékán a tömegnek a törvény nevében nyugalmat parancsolt.

-Nem törvény az, hanem zsarnokság!- hangzott az ifjuságtól,majd erre a dékán odébb állt.

Vidacs ekkor szót kért,melyben a magyar forradalom dicső pályán való haladásról szónokolt,majd a végén eképen buzdította az ifjuságot:

- A szabad sajtó kivívása egy nemzetnél a legszebb diadal.Dicsőbben nem kezdhetjük a napot mint azzal hogy a gondolatok közlésének szabad tért nyitunk!

-Foglaljuk le először a nyomdákat!-Nyomatékos kiáltással a tömeg rohanva követi vezéreit. A Hatvani utcában lévő Landerer nyomdához mentek.

10 óra 30 perc lehetett, amikor a nép megállapodott a nyomda lefoglalásában.Ekkor a nép megválasztotta Jókai Mórt,Petőfi Sándort,Vasvári Pált és Vidats Jánost, akik a nép akaratát képviselték ez ügyben. 
Ezek voltak a legelső nép képviselők.

 Nyomdába bementek és a harmadéves jogtan halgató,Vidats János rátette a kezét a legelső nyomdagépre majd így szólt:

-Ezen gépet lefoglalom a nép nevében! E pillanattól fogva a korlátok,melyek a nemzet és e sajtó közé emeltek,többé nem létezik!

-Éljen a sajtószabadság!- kiáltotta a tömeg

A megszeppent nyomdatulajdonos előlépett és megkérdezte:

-Tudják-e uraim,hogy milyen nagy felelőséget vállaltak önök magukra?

-Meggondolták-e mind azt a szomorú következtetéseket mely ebből eredhetnek?

-Igen uram! –Válaszolt Vasvári határozottan.

-A szilárd akaratnak hódolni fogok!- Szólt Landerer a nyomdatulajdonos és a munka elkezdődött.

ezzel megszületett a szabad sajtó minden cenzura nélkül.

10.Kép. Landerer nyomda lefoglalása.

A heves esőzések közepette,beszédet mondott Bulyovszky, Irinyi József,Egressi Gábor, Irányi Dániel, Vidáts János,majd Jókai Mór és egy héber vallású hazafi, aki  németül szólt a néphez:

-„Bízzunk a nemzet nagylelkűségében,hogy a korszellem sugalatait felfogta midőn az egész civilizált Európában az izraeliták felszabadításán működnek,szeretet hazánk mi rólunk sem fog egészen megfeledkezni. A testvériség legyen a jelszó és mi kivetkezve százados előítéletből ,testvérek legyünk.”

Erre Petőfi a nép kívánatára elszavalta a Nemzeti dalát melyek refrénjeit a nép esküre felemelt kézzel mondta.

12 óra tájban a nyomda ajtajában megjelent Irinyi a kinyomtatott program legelső példányával.

11.Kép. A 12 pont követelés.

A kinyomtatott 12 pont németre is le lett fordítva.

Ez volt a szabad sajtó és a nép hatalmának a legelső műve.

Irinyi így szólt a néphez:

-Március 15-e,délelőtt fél tizenkettőre,nagy időszakasz  ez a magyarok történetében! Akármi szabadság is fog egykor a magyarnak lenni,akármilyen jogokat is fog a nemzet nyerni,az a dicsősség mindig megmarad,hogy a legnevezetesebbet, a sajtószabadságot mi magunk vívtuk ki,mi magunk szereztük meg!

1 óra tájban a nép szétoszlott majd 3 órára a múzeum elé népgyűlést határoztak.

12.Kép.Népgyűlés a múzeum előtt.

Innentől kezdve már tudjuk,hogy mi történt. A múzeum előtti népgyűlés, az ernyős menet ment fel a Budavárába, a helytartó tanács megrettenése, a közjóléti bizottmány megalakulása, Táncsics Mihály kiszabadítása a fogságból, stb.

A március 15-ei forradalom ezekkel a bátor de igazságérzelmű fiatalokkal kezdődött, akiknek a nemzet és a haza mindennél fontosabb volt. 
Ezek voltak azok az ifjúk, akik a zsarnokságtól nem rettegtek, a nép bilincsét megtörték és a haza bemocskolt nevét az egykori fényére emelték.

Felnézek rájuk mert ők még egy és KÖZÖS akaraton voltak. Egymás eszméit táplálták és összefogással hősként vonultak be örökre a halhatatlanok Panteonjába.

165 évvel ezelőtt volt,de nagyon remélem hogy belőlünk,magyarokból, ez idő alatt nem vesztek ki ezek a nemzetünkre jellemző nemes  jó tulajdonságok. 
Ezen a napon a honnak a felvirágzását,a szabadságát kellene,hogy együtt ünnepeljük. 

Koszorúzás alkalmával, szívem mélyén megemlékeztem azokról a Trianoni békediktátum miatt hátáron túlra szakadt testvéreinkről is, akiknél ez a szabadság harc talán még mindig zajlik. Ott ahol a testvéreink kezéből a székely vagy Magyar Nemzeti zászlót csavarják ki és ott ahol nem élhet  nyelvében a nemzet..

Vannak még Európában olyan helyek ahol a  magyar még szenved,ahol a mindennapi magyarságuk mellett való kitartásaikért nagyon sok áldozatot kell hozniuk..Ez az ünnep minden magyarért szól.

Források:

 MAGYAR FORRADALOM NAPJAI

NYÁRI ALBERT

I. FÜZET.

PESTEN, 1848.

MAGYAR MIHÁLY

KÖNYVÁRUSNÁL

http://mtdaportal.extra.hu/books/nyari_albert_a_magyar_forradalom_napjai.pdf

1.kép:Petőfi Sándor összes költeményei első kötet Wodiáner Fülöp és fia nyomdájában készült könyvéből

2.Kép: Petőfi Sándor Nemzeti dal  http://www.mozaweb.hu/Lecke-Magyar_nyelv_es_irodalom-Sokszinu_irodalom_7-Petofi_Sandor_Nemzeti_dal-107760

3.Kép Vasvári Pál

4.Kép.Klauzál Gábor http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Klauz%C3%A1l_G%C3%A1bor_1861.jpg

5.Kép. Batthány Lajos http://www.nlcafe.hu/nlezoteria/20100204/a_grof_akinek_az_anyja_volt_az_ellensege/

6.Kép. Vidats János

7.Kép.Petőfi Sándor

8.Kép.Jókai Mór http://pszeudo.hu/view.php?cid=331_jokai_mor

9.Kép. Thorma János: Talpra magyar

10.Kép.http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=038366

11.Kép. A 12 pont követelés.

12.Kép.Népgyűlés a múzeum előtt.

A forradalom legjobb férfi mellékszereplőiről további hasznos információk

http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20130314-bulyovszky-irinyi-es-iranyi-marcius-15-kevesbe-szereploi.html