Helytörténetek: Bakay család

Bakay család

Vásárhely csodálatos szép épületekkel büszkélkedhet amit elődeink hagytak reánk,ami előtt nagyon sokszor úgy megyünk el hogy megcsodáljuk,de a történelmi múltjukról nagyon keveset tudunk. Gyönyörű épületeivel,tereivel és az itt élő mindig mosolygós szorgalmas emberek régóta kíváncsivá tettek és valósággal rabul ejtett ez a város. Úgy hogy most más megközelítésben próbálom bemutatni a város történetét. Megpróbálom bemutatni azokat az értékeket is ami már nincs köztünk,de nélkülük ezek az épületek,terek,létesítmények sem lennének,ezek pedig azok a vásárhelyi családok akik jelenlétükkel,önfeláldozó,szorgalmas munkájukkal emelték a város jó hírnevét. Egyik ilyen család a Bakay család.

Kép forrása:Vásárhelyi veduták
Házuk, szép családi kúriájuk a főtéren, a dr. Bakay ház volt melynek a helyén ma a sarokház áll.

Dr. id. Bakay Lajos

1.kép Dr.id.Bakay Lajos

Ősi fája Felső Magyarországon gyökerezett s ennek a nemes élettartamúalföldi ágazatnak, mely új, hatalmas törzsé lett s melynek termő lombja immár áldásaiban borul reá az egész magyar névre s lett kint a dicsőség, bent pedig a büszkeség forrásává.

Megalapítója Bakay Péter földbirtokos lett, ki Bakabányáról a múlt század közepén származott el Békés vármegyébe. Mostoha évek vihara rombolta ott s adott más irányt a benne rejlő őserők érvényesülésének.

Bakay Péter, mint korának egyik felvilágosult s a kor szellemét megértőférfia, fiát, Lajost tudományos pályára adta. Id. dr. Bakay Lajost, aki később a vásárhelyi közkórház igazgató főorvosa és újra szervezője lett. S akinek lelkéből a vásárhelyi, diadalmas hírű új kórház nagyszerű gondolata is kiérlelődött.

Barátja volt Kandi professzor, a bécsiek leghíresebb sebésze is. Ilyen emlékek lengték körül ifjúságát, mikor szülei határozott kívánságára hazajött Orosházára és gyakorló orvos lett.

1877-ben Szamecz András volt a vásárhelyi függetlenségi párt nagynevűelnöke s akkor dúltak a kemény harcok a szabadelvű párttal, melynek élén Karancsi Dániel lelkész állott.

A Szamecz párt hallotta hírét a nagyszerű ifjú orvosnak s küldöttségíleg hívta meg a főorvosi állásra,Vásárhelyre.

2.Kép.Bakay ház előtte a kúttal.
Házuk Kossuth téren az Andrássy utca elején a sarkon, egyfelől a Beregi-palota,Keleti-palota, és a Konsztantins-palota,másfelől pedig az Ótemplom szomszédságában.
Képforrás:Vásárhelyi veduták.

Bakay ház így nézhetett ki akkor a Fő utcza ma Andrássy utca elején, előtte a „Bakay” kúttal.

Dr.id. Bakay Lajos, egykor ebből a házból indult nap mint nap a városi közkórházba, hogy Vásárhely népének szolgálatára legyen.

3.Kép. A lebontott Bakay ház helyére épült a sarokház.

Háza a mai sarokház helyén volt, szomszédságban a Ref. Ó-templommal, valamint a Beregi-palotával, Keleti-palotával aminek a helyén ma az OTP. ház van.

Házuk előtt volt a Kossuth téri ártézi kut melyet később az emberek Bakay kútként emlegetnek.

Bakay kút

4.Kép. Dr.Bakay Lajos háza előtt a Kossuth téri ártézi kút melyet később az emberek Bakay kútként ismerték.Kép forrás:Vásárhelyi veduták

A kút azért kapta a Bakay kút elnevezést, mert a közvetlen a Dr. Bakay Lajos háza előtt volt.

Bakay Kút egykor az eredeti helyén a Bakay ház előtt.

A kutat a város megrendelésére Zsigmondi Béla fúrta és 1880.június 28-án Ábray Károly,akkori polgármester vette át

.Bakay kút fúrásának történetét bővebben:

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/hodmezovasarhely/szeremlei_evkonyvek/szeremlei_evkonyv_2005/pages/017_foldvari_laszlo.htm

5.Kép.
1950 körül amikor már csak virágok nyíltak a kútmedencében, de még a háttérben ott van a Bakay ház és meg volt még a Beregi-palota és a Keleti palota,aminek a helyére épült a mai OTP ház.

http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=002157

6.Kép. A kutat a város megrendelésére Zsigmondi Béla fúrta és 1880. június 28-án Ábray Károly akkori polgármester vette át.

És ma,80 méterrel távolabb, a Cseresnyés kollégium mellett.

7.Kép. A sarokház építésekor a Bakay kút eredeti helyéről átkerült a Cseresnyés kollégium mellé.

Id.Dr.Bakay Lajos első neje dr. Endrey Gyula országgyűlési képviselőnek első húga, Endrey Melánia volt.

Házuk, szép családi kúriájuk a főtéren, a Bakay ház.

Bakay Melánia ( első felesége)

Endrey Antal uradalmi főmérnökének és bajor származású Tschögl Erzsébet leánya,aki 1860. január 29.-én született.

Boldog feleség,Orosházáról férje oldalán,id.Dr. Bakay Lajossal nagy tervekkel és reményekkel jöttek Vásárhelyre.

Itt szülte meg első várva-várt gyermekét Bakay Lóránt 1879 április 5.-én.

Boldogok voltak és máris várták a következő családtagot.

1880-ban megszületett Bakay Lajos.( Dr.ifj.Bakay Lajos ,aki később az édesapja kitaposott útján rendületlenül haladt előre az emberi élet megmentéséért tett tudományos fáradozásával.)

Bakay Melánia,boldog édesanya ismét áldott állapotban várta az újabbcsaládtagot,a pici Margitka világra jöttét,ami 1882 május 12.-én el is jött..

Ekkor azonban a Bakay család életét átírja a kegyetlen sors..

Boldog családi életükre a mélységes gyász terjesztette ki hatalmas sötétszárnyait....

Mert amiről nem írnak a könyvben azt leolvashatjuk a fejfáról vagy, elárulják a márványok..

Bakay családot mély megrázkódtatások érték és a sors 1882 májusában, mikor megújul a természet és új hajtások fakadnak, virágba borulnak a fák, e családra pedig ekkor kegyetlen módon sújtott le a mélységes szomorú gyász...

Május 12-én még boldog lehetett a család, hisz az édesanya két fiú gyermek, Lóránt és Lajos után világra hozta az új családtagot pici Bakay Margitkát...

A családot négy napig talán a boldogság áraszthatta el, de ami utána következhetett azt egy fiatal gyengéd lelkű anya aligha tudná túlélni...

Édesanya alig szülte meg Margitkát mikor négy napra rá

1882. május 16-án Bakay Lóránt kisfiukat vesztik el örökre..

aki alighogy betöltötte szülei körében életének 3.évét...elhagyta őket...

A sors egyik kezével adta a másikkal elragadta...

de a sors kegyetlen mert a következő napon,1882. május 17-én Margitkát is elragadta az élők sorából...

Lehet, hogy a szülésnél is gondok lehettek, de ha mégsem akkor ha ezeket figyelembe vesszük, hogy egy anya ilyenkor mit él át, fájdalom, szenvedés mily görcsösen markolt gyenge szívében és nemes lelkében....

Hét napig bírta..majd 1882. május 24-én gyermekeihez ment..hogy vigyázzon reájuk..

8.kép. Dr.Bakay Lajos első felesége, Melánia pihen itt …

apró gyermek koszorúval körülölelve..

Apa,Dr. Bakay Lajos edzett lélekkel és elhatározással szembenézett a kegyetlen sorssal, és újból felvette vele a küzdelmet..

Dr.Bakay Lajos feleségül vette elhunyt feleségének a húgát, Endrey Saroltát és kezdte elölről....

Gyermekáldásban volt részük,de sajnos a gyermek elhalálozás itt sem kimélte a családot..

9.Kép.

Id.Dr.Bakay Lajos első feleségének,Melániának halála után tizenegy évre rá ugyanitt lelt megnyugvást még:

Bakay Gábor 1893. május 2. † 1893. okt.10

Bakay Mártha 1896. december † 1897. február

akik talán Melánia húgának, Endrey Saroltának,

Dr. Bakay Lajos második feleségnek elhunyt gyermekei lehetnek.

Dr. ifjú Bakay Lajos

(Dr. Id.Bakay Lajos első házasságából született)

Sebészorvos, egyetemi tanár

Hódmezővásárhely, 1880. jún. 5. - Budapest, 1959. nov. 26.

10.Kép.Dr. ifjú Bakay Lajos orvosprofesszor 1880-1959

Dr. Id.Bakay Lajos első házasságából született

(Édesanyja: Endrey Melánia) dr. ifj. Bakay Lajos budapesti egyetemi tanár, az európai hírű sebész.

A magyar főváros szívében, a Baross-utca elején van egy vörös színűhatalmas kőpalota. Márványlépcsőin, az ünnepi halk csendességben lábujjhegyen járnak az emberek: a szenvedők, a látogatók, a fehér köpenyes orvosok és ápolók egész seregei.

A kapuban egyenruhás portás fogad s adja az udvarias útbaigazítást. Ez a budapesti tudományegyetem második számú sebészeti klinikája. Az első emeleten.

Nagy szárnyas ajtón a felírás! igazgató tanár.

Itt dolgozik, oszt parancsokat s végzi szenvedőket megmentő s az emberi tudás elmélyedésében járó csodás műtéteit, kinek halk szavára a tudományok felkészültségének egész hadserege áll készenlétbe, dr. Bakay Lajos egyetemi nyilvános rendes tanár, az immár európai hírűorvosprofesszor, nemcsak Hódmezővásárhelynek, de az egész magyar tudományos világnak egyik büszkesége.

Ekkor még alig múlt 48 éves. Alkotó élete delén állt s az a karrier, melyen jár, még felfelé ívelt. Klinika ahol tanított több mint két évszázadra nyúlnak vissza.

Az 1808/09-es tanévben Elméleti Sebészeti Tanszék néven kezdődött sebészeti oktatás 1812-ig Eckstein János, majd 1814 és 1847 között Veleczky János vezetésével a Hatvani utcában.

1851-1879 között Stockinger Tamás Kórodai Előkészítő Sebészet Tanszék néven vezette az intézetet immáron a Szent Rókus Kórházban. Lumniczer Sándor kinevezésével 1880-ban vált II. sz. Sebészeti Klinikává és került alaposan átszervezésre az intézmény, mely végül 1902-ben költözött a Baross utcába.

Igazgató egyetemi tanárok: Lumniczer Sándor 1880-1892, Réczey Imre 1892-1913, Kuzmik Pál 1914-1926, Bakay Lajos, 1926-1946, Ádám Lajos 1946, Sebestyén Gyula 1948-1954, Rubányi Pál 1954-1957 és 1959-1963, Klimkó Dezső 1957-1959, Mester Endre 1963-1974, Stefanics János 1974-1978. Ekkor a II. sz. Sebészeti Klinika az István Kórházba költözött http://trans.sote.hu/klin.html

11. Kép.

Itt volt mint az egyetem professzora 1926-ig, amikor Horthy Miklós kormányzó a budapesti tudományegyetem sebészprofesszorává nevezte ki s a II—ik számú sebészeti klinikát igazgatására bízta és ezt 1946-ig szorgalommal és becsülettel tette.

12.Kép.

ábra Baross-utca elején lévő vörös színű hatalmas kőpalota ahol ifj.Dr. Bakay Lajos igazgató tanár volt húsz éven keresztül 1926-1946-ig. Talán napjainkan is egykori tanárának tudása és munkaszelleme lengi át a klinikát..

13.Kép.

Váróterem Egykoron talán ebben a váróteremben várták ifjú Dr. Bakay Lajos gyógyításra hívó szavát...

14.kép.

Egykoron Dr. ifj.Bakay Lajos....nemes szolgálatával, betegekszázait hívta vissza az életbe a halál árnyékából,

Részlet Fejérváry József:Vásárhely története családok tükréből:

Szemtől szembe ülvén okos, bátorító, biztató, nemes emberi tekintetével, szinte keresi a látogató azt a gyermek ifjút, ki egykor itt járt a vásárhelyi főgimnáziumba a főtéri Bakay kúriáról s azután a Serháztéri vásárhelyi kórháznak volt mindennapi látogatója, hol boldogult édesapja oldalán ismerte meg az első emberi szenvedést, melyre gyógyírt keresni a tudás és szív hatalmával oly magasztos emberi feladat.

Dr. Bakay Lajos egyetemi tanár 1880-ban született Vásárhelyen, a Bakay kúrián Dr.id. Bakay Lajos és Endrey Melánia házasságából.

1898-ban tett érettségit a vásárhelyi főgimnáziumban s többek közt dr. Galamb Sándor makói ügyvéd és dr. Munkácsy Andor voltak a tanulótársai.

A pesti tudományegyetem orvosi karának lett hallgatója s 1903 októberében avatták föl az orvostudományok doktorává.

Volt Lenhoschek bonctani professzor mellett gyakornok, majd asszisztens; a Dollinger klinikán műtő, azután végigjárta a berlini, hamburgi, bonni, berni és lioni egyetemek klinikáit, míg 1909-ben hazajött s először a Fehérkereszt kórház sebészeti osztályán működött.

1912-ben magántanár lett a budapesti tudományegyetemen mint sebész és operatőr.

1914 novemberében a pozsonyi Erzsébet tudományegyetemre a sebészet nyilvános rendes tanárává nevezte ki Ferenc József.

Háború alatt mint főtörzsorvos a XIX-ik számú helyőrségi kórház vezetője volt. Ö szervezte meg a pozsonyi rokkant intézetet s az az ő igazgatása alatt lett naggyá és első emberbaráti intézménnyé.

1921-ben magyar hűsége miatt a csehek kiutasították Pozsonyból s akkor a budapesti Szent István kórház sebészeti klinikájának vezetését vette át.

1924-ben őt kérte föl a kormány, hogy a Pozsonyból menekült Erzsébet tudományegyetem sebészeti klinikáját szervezze meg s rendezze be.

Ott volt mint az egyetem professzora 1926-ig, amikor Horthy Miklós kormányzó a budapesti tudományegyetem sebészprofesszorává nevezte ki s a II—ik számú sebészeti klinikát igazgatására bízta. De ezzel a tanítással, generációk nevelésével s a szenvedő emberiség nemes szolgálatával, mely százait hívja vissza az életbe a halál árnyékából, nem merül ki a dr. Bakay Lajos dús termékenységű élete, mert a szakirodalomban, az orvosi tudomány vívmányaiból, önálló búvárlataiból magyar, német és francia tudományos folyóiratokban egész sereg tanulmánya jelent meg s hoz ma is újabb, meg újabb terméseket. Érdemrendek között ott van a Ferenc József rend tiszti keresztje, a magyar vöröskereszt tiszti jelvénye a hadi ékítménnyel; a II-od osztályú polgári hadi érdemrend és az orosz vöröskereszt III-ad osztályú érdemrendje.

1939-től a Felsőház tagja. Feloszlatásáig az Országos Orvosi Kamara elnöke. Orsós Ferenc professzorral együtt részt vett a katyni tömeggyilkosság áldozatainak vizsgálatában. 1945-ben a népbíróság elítélte és elmozdította az egyetemről. Évekig fizikai munkát végzett, majd orvosként kisebb konziliárusi állást kaphatott. Tudományos munkássága a nyelőcsőszűkületek plasztikai megoldásával, a csonttuberkulózis gyógyításával, csontsérülésekkel és a vegetatív idegrendszer sebészetével kapcsolatos.
14/1-.http://www.kfki.hu/physics/historia/historia/egyen.php?namenev=bakay&nev5=Bakay+Lajos+ifj.

Az egész magyar tudósvilágnak méltó büszkesége dr. Bakay Lajos, kit nemes büszkeséggel vallunk magunkénak mi vásárhelyiek, mert Vásárhely iránti hűségét tiszta szeretettel őrizte meg szívében.

1909-ben nősült Budapesten s neje Riedl Elza, kinek néhai édesapja, Riedl Nándor a Kóburg herceg puszta- vacsi központi uradalmának jószágigazgatója volt. Három gyermekük van, és pedig :

Bakay Melánia,(édesanyja emlékére) ki dr. Hlímkó Dezső fővárosi jeles műtőorvosnak a felesége

Bakay Margit,(elhunyt testvérének nevét adta) ki a főgimnázium növendéke és

ifjú Bakay Lajos, ki szintén gimnazista.

Dr. Id.Bakay Lajos második házasságából Endrey Sarolta nejétől való gyermekei:

Dr. Bakay Loránt ügyvéd,1887.-1943 (első házasságából született elhunyt elsőszülött fiát nevezték így)

dr. Bakay György orvos és sebész 1900.-1980

Bakay Sarolta,1886.-1971, Benes Gyula társulati szakaszigazgató mérnöknek a felesége.

15.Kép. A nagy nevek márványba vésve...

Endrey Gyulának sógora volt dr Bakay Lajos. 1905 január 18-án, mikor a törvényhatósági közgyűlésből jött le, a városháza lépcsőjén lett rosszul s nemsokára utolsót dobbant nemes magyar szíve.

Még elmúlása is a köznek, a közegészségügy szolgálatának lett részese : a mentőszolgálatot ebből az esetből szervezte meg Vásárhely.

Szép szál magyar ember volt, nemes fajának gyönyörű típusa, nála azonban ez az imponáló megjelenés igazi nagy emberi értékeket hordozott magában.

Dr. id. Gerster Árpád, kit később Amerika nyert meg a magáénak s aki az összes amerikai kórházak főigazgatója lett.

Európai körútjában ez a Gerster doktor kereste Vásárhelyen régi jó barátját, dr. Bakay Lajost,1914-ben, de már akkor rég a sír röge szívta föl nemes magyar szívének s elméjének porait.

Dr. Id. Bakay Lajos második házasságából Endrey Sarolta nejétől való gyermekei:

Bakay Lóránt -1887.-1943

Dr. Bakay Lóránt ügyvéd, a család második férfitagja, a mélységes kötelességtudású s már ifjan is érdemes, közbecsült reprezentánsa a jogászvilágnak..

Bakay Lóránt 1887-ben született; 1905-ben tett érettségit, 1910-ben lett doktor a budapesti tudományegyetemen s 1913-ban nyert ügyvédi oklevelet. Háború előtt egy évig állt fenn ügyvédi irodája a családi házban,a Bakay-kúriában, míg 1915 januárjában elment a világháborúba.

A 46-hoz vonult be, honnan előbb a 63- asokhoz, végül pedig az 5. honvédgyalogezredhez tették át. Az orosz és a román frontokon teljesített végezetig szolgálatot a 145. brigád tisztjeként. Mint főhadnagy szerelt le s elnyerte a Károly keresztet, az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján. De már 1919 májusában újra katona, mert a nemzeti hadseregnek lett tisztje s volt egy évig, minek utána a m. kir.államrendőrség kapitánya lett előbb Kaposváron, majd 1920 márciusától kezdve 1922 szeptemberéig Hódmezővásárhelyen. Azóta újra ügyvédi gyakorlatot folytat.

Mint vásárhelyi államrendőrségi kapitány volt referense a kommunista pereknek s azoknak a likvidálását teljesen ő végezte el nagyszerűtapintattal, megértéssel és nemes szívvel.

Földi pályafutása után 56 éves korában 1943 augusztus 28-án örök nyugalomba helyezték akkor még édesapja mellé..

Majd 77.évét betöltve követte őt sógora, Benes Gyula 1952 december 22-én..

Következő évben édesanyja,özvegy Bakay Lajosné, Endrey Sarolta 88 évét betöltve 1957 március 15-én követte őket..Férjét, fiát és vejét...

Dr. Bakay György

Sebész főorvos

1900-1980

16.Kép.Dr. Bakay György

Dr. Bakay György, a legszebb reményekkel biztató pályán haladó ifjú orvos a család harmadik férfi tagja, kinek ereiben szintén a tradíciók nemes előretörése és nagyszerű ígérete buzog.

1900-ban született; 1918-ban tett érettségit, azután tűzér önkéntes lett Pozsonyban. Részt vett az észak-Magyarországi szabadságharcban s azokban a bravúros, legendás hadműveletekben, melyeket a Vág völgyén a csehek beözönlése ellen folytattak s melyekben egy maréknyi elszánt magyar ifjú egész tömegeket vert vissza a szent határokról.

Bátyja, Lóránt ment érte s hozta haza fanatikus lelkű ifjú testvérét, mikor már a magyar ügy ki látástalanná, reménytelenné lett.

Azután a nemzeti hadsereg tagja s orvostanhallgató lett.

1926-ban lett orvosdoktor s két évig a vásárhelyi közkórházban volt gyakorlaton, másfél évig pedig sebészgyakornok Pesten.

1928 október elseje óta Vidákovics szegedi sebészprofesszor mellett

asszisztens volt. Volt Berlinben is.

Dr. Bakay György (1900-1980) sebész számára a Magyar Királyi Belügyminiszter 1933. júl. 4-én engedélyt adott ki ("dr. Barabás sk." miniszter úr aláírásával), "hódmezővásárhelyi magán gyógyintézetének létesítésére". A kiadvány szerint, dr. Bakay György műtőorvos (Kossuth tér 5.) sz. sebészeti és szülészet-nőgyógyászati betegek részére létesülő magángyógyintézetét és annak "Bakay Szanatórium Hódmezővásárhely" elnevezését, mintegy 6-8 ággyal engedélyezte. A szanatórium ellátását a városban dolgozó sebész és szülész-nőgyógyász szakorvosok Bakay doktorral együtt végezték.

17.Kép.

Házasságot kötött Bálint Ilonával aki 60.-ik évének közeledtével 1965 jun30.-án elhalálozott.

Férje, Bakay György, 1980-ban, 80-éves követte őt és szüleit, sógorát,testvérét ahol imár újra együtt vannak ....

Bakay Sarolta szül:1886-ban a Bakay család egyetlen leánytagja, ki Benes Gyulának, a Körös—Tisza—Marosi ármentesítő társulat szakaszigazgatófőmérnökének a felesége.

Benes Gyula mint százados küzdötte végig a világháborút.

Leányuk Benes Sárika, kinek 1929 július hó 3-ára huszonegy éves korára tűzték ki esküvőjét Szporny Miklós huszonkilenc éves gyógyszerész és gyógyszertár tulajdonossal. Eljegyzése 1928 novemberében volt .

Gyönyörű szép áldásos boldog idők következhettek,ám az idő szárnyakon repült és ma már Bakay Sarolta is, Benes Gyuláné, férjével együtt, szülei és testvérei körében pihen a doktor urak virágos kertjében...

Bakay család egyetlen leánytagjának,Bakay Saroltának ,Benes Gyuláné leánya, Benes Sárika ki nagy reményekkel és tervekkel boldogan hozzáment Szporny Miklóshoz.

Ma már ő is itt nyugszik férje oldalán,az Endrey nagyszülőknél,szülei közvetlen szomszédságban egyazon nemes ősi magyar föld takarja be őket...

Benes Sarolta férje Szporny Miklós.

Ki is volt ő?

Néhány szót ejtsünk róla:

Édesapja, Szporny Gyula, érsekújvári születésű s erdőmérnök a pécsipüspökség birtokán, Pécsen lakott nejével, Tejfel Flórával.

A Szporny család tagjai öten vannak és pedig időrendben:

Ifj. Szporny Gyula dr. az elsőszülött fiú, a Fejér megyei Alapon körorvos. 1899-ben született.

1917-ben vonult be a hadra kelt sereghez s mint a 141-es honvédtüzérezred önkéntese végezte Pesten a tiszti iskolát. Később a 11-es szegedi lovastüzérezredhez helyezték át s mint annak had- apródja ment ki az olasz frontra. Mint egész ifjú, de kiváló orvost választották meg alapi körorvossá.

Szporny Miklós gyógyszerész a család második tagja. Egyéni történetét a befejező részben adom.

Szporny Zoltán a család harmadik tagja. A jeles ifjú a pénzügyminisztérium háromszögelési mérnöke Budapesten.

Szporny Flóra a család negyedik tagja, ki a polgári elvégzése után édesanyjának a háztartásban segít.

Dr Szporny György a család ötödik tagja, ki Pesten végezte a jogot s az igazságügy miniszteriumban tisztviselő.

Szporny Miklós (Bakay Lajos,Sarolta unokájának a férje) gyógyszerész, az 1928-ban engedélyezett vásártéri patika tulajdonosa, kiben Vásárhely társadalma 1923_ban nyert egy kiváló, értékes új polgárt s ki rövid ittléte alatt a közönség teljes bizalmát és szeretetét nyerte meg, érsekújvári morva, illetőleg anyai ágon bajor származású tekintélyes családból 1901-ben született, a Szentgothárd melletti, vasmegyei Csőrötneken.

18.Kép
Szporny Miklós (Bakay Lajos,Sarolta unokájának a férje,Dr.Könyves Gézáné,Sárikának édesapjának , az 1928-ban engedélyezett vásártéri patikája.

19.kép. Szporny Miklós egykori vásártéri patikája napjainkban a Szabadság tér -Szent István tér és a Dáni utca sarkán

20.kép. Ahol a vásártéri patika volt egykoron.

.21.kép.Ma elhagyatottan, jobb sorsra vár az egykor szebb napokat átélt épület..

Szporny Miklós gyógyszerész, két gimnáziumi osztályt Kalocsán, hatot pedig a gyulafehérvári főgimnáziumban végzett el s ott érettségizett 1918-ban. Február közepén bevonult a 141-es tüzérekhez a Fehér megyei Velentére, hol orvos bátyja is önkéntes volt.

Pesten végezte a tiszti iskolát s mikor a frontra küldték volna, következett be az összeomlás.

Háború után vegyészmérnöknek készült s egy évet hallgatott a műegyetemen, akkor azonban a vörös uralom elűzte. Akkor lett a határ menti s most már Burgenlandhoz csatolt Gyanafalván a székely eredetűMíhellyes Zsigmond patikájában gyakornok.

Az egyetemet Pesten végezte s közben a Janicsár Iván Váci útigyógyszertárában dolgozott.

Oklevelet 1923-ban nyert s egy barátja közvetítésére 1923 nyarán jött Vásárhelyre a Későy patikába, hol 1927 november 5-ig volt vezető segéd, amikor Munkácsra ment.

Vásárhely város közigazgatási bizottsága 1928 októberében az új patika jogosítványát részére ítélte oda, folyamányaként annak a szimpátiának, melyet előzékeny modorával, kiérdemelt.

Két alkalommal súlyos sebesülés érte.

Első ízben 1927 március 16-án, Kishomoknál jutott motorbiciklijével karambolba, másodszor pedig 1927 május 15-én, Pestre menet, Erzsébetfalvánál érte szerencsétlenség.

22.Kép.

Szporny család gyógyszertára

23.Kép.

Szporny család gyógyszertára egykor...

24.Kép. És napjainkban..

25.Kép.

Az egykori Későy patikát ma Aranykigyó Gyógyszertár néven üzemelteti Szporny Miklós leánya ,Szporny Sárika,Dr.Könyves Gézáné.

Eljegyzése 1928 novemberében volt Benes Gyula társulati szakaszigazgató és Bakay Sarolta leányával, Benes Sárikával. Menyasszonya szintén gyógyszerészetet tanult s , kinek 1929 július hó 3-ára tűzték ki esküvőjét Sporny Miklós gyógyszerész és gyógyszertár tulajdonossal.

És ez a szerelmük sírig tartó lett, mert házasságuk halálukig tartott.

Ezt a Benes Sárika nagyszülei Endrey Antal sírfeliratából láthatjuk ahol mindketten pihennek már..

26.Kép.

Szporny Miklós és Benes Sarolta szerelme sírig tartó lett, mert házasságuk a sírig tartott..

Itt pihen még Endrey Antal és felesége Tshögl Erzsébet valamint egyik gyermekük,Endrey Ildikó.

Endrey Antal, a dr. Endrey Gyula képviselő édesapja is 48-as honvéd volt s mivel a Grasselkovich uradalmakból koronauradalom lett, Egerbe került s a Károlyi grófok uradalmának főmérnöki tisztségét fogadta el, így került Hódmezővásárhelyre 1878-ban, az uraságházba.

Addig Orosházán laktak, mikor azután Endrey Melánia férjével, dr Bakay Lajos főorvossal Vásárhelyre került, az apa, Endrey Antal is, ennek az ősi városnak lett polgára.

Endrey Antal felesége, Tschögl Erzsébet, Tschögl József bajor származású, de szívében kiváló magyarrá lett főtisztviselőnek leánya volt .

Endrey Antal 1906-ban hunyt el és Szent Antal utcai házából temették, hol később a Vásárhely és Vidéke nyomdája megnyílt.

Endrey Antalné pár évvel megelőzte férjét a halálban s még az uraságházban volt felravatalozva. Nagy tekintély s nagy tisztelet vette körül a házaspárt és a családot, mely maradandó betűkkel írta be nevét Vásárhely történetébe.

Az Endrey Antal főmérnök és Tschögl Erzsébet házasságából öt gyermek született és ezek közül Endrey Melánia,( a dr. Bakay Lajos kórházi igazgatófőorvos első felesége), Endrey Ildikó, Endrey Sarolta,( a dr. Bakay Lajos második neje) pihennek mellettük...

27.Kép.

Endrey Antal,Id.Dr.Bakay Lajosnak az apósa is itt pihen a doktorok kertjében.Az Endrey és a Bakay családokat nem csak rokoni de több ezer szál is egybe kötötte őket,épp ezért nem csak életükben keresték egymás közelségét, de holtukban is egymáshoz közel pihennek.A Bakay család sírhelye mögött található a Vásárhely érdemeiért küzdő másik elismert nagy család,az Endrey család.

Közvetlen mellettük nyugati irányban Schvinn Antoniát Schvinn Leopoldinát és Dr. Könyves Gézát takarja a sír.

28.Kép.

A Schvinn név az Endrey család ősi neve,melyet a Schvinn családjának elsőőse, ki Magyarországba jön, lovag Schvinn János, ki a 17-ik század második felében kap szerepet Budán, mint I. Lipótnak császári biztosa. 1720 körül vissza származott a család Bajorországba s Mária Terézia uralkodása idején, mikor József lett a kalapos király, 1760 körül jön vissza a császári biztos egyik unokája, a szintén János nevezetű Schvinn, aki mint jó katolikus és császárjának hűséges embere, nyeri el a császár bizalmasa, Rab Raábi Mátyás nővérének, Raábi Erzsébetnek a kezét. S ő lett Szent Endre székhellyel a posták direktora. — Fia, Schvinn Lipót már a Grasselkowichok uradalmának jószágkormányzója Gödöllőn. Lipótnak legidősebb fia szintén Lipót volt s ennek fiai Antal és László, kik közül Antal volt a néhai dr. Endrey Gyula országgyűlési képviselőnek édesapja. Antalnaköccse, László, ki a szabadságharcban, mint 15 éves huszárönkéntes kapott súlyos sebet egy kozákdárdától a kápolnai síkon, de aki felépült és később a Lichtenstein huszárezred hadnagya lett, a régi családi nevet tartotta meg, míg Antal Szent Endrén vonatkozásban az Endrey nevet nyerte …és innentől kezdődik az „Endrey”név amit valójában Szent Endre városáról kaptak....-de ez már egy másik történet...