Hódmezővásárhelyi Nepomuki Szent János kálváriája

Hódmezővásárhelyi Nepomuki Szent János kálváriája

KÁLVIN TÉR

Kálvin tér az 1900-as évek elején .

Ebben az időkben is nagy szerepet töltött be ez a hely, hiszen itt volt  a "Kispiac tér "

A fő téren áll a ref.új templom ,melynek alapkövét még 1792.ben Szőnyi Benjámin rakta le és legismertebb lelkipásztora Szeremlei Sámuel volt aki egyben a Vásárhely történetét több kötetben megírta.

Andrássy u. és a Bercsényi u.sarkán szinte belekönyököl a térbe,egykori fűszer nagykereskedő,Kokovay Mátyás 1893-ban felépített palotája.

Kokovay-palota mellett ugyancsak szépségével kápráztat bennünket a Brunner Ferenc ügyvéd palotája melyet 1902-ben Koncz Pállal építtetett fel.

A téren látható még Nagy András János és neje 30.000 forintos adományából,1883-ban fúratott ,ma is működő,csodálatos szép kútja.

Kút mellett ebben az időkben még itt állt a  Nepomuki Szent János kő szobra melyet 1778-ban állított fel a katolikus egyház. 

Kálvin tér egykor

 és napjainkban

NEPOMUKI SZENT JÁNOS SZOBOR KÁLVÁRIÁJA

Kőben 1778, öntött vasban 1890. Ismeretlen, Szent István tér, Rk. templom és plébánia előtt, öntött vas, 160 cm, talapzat öntött vas 128x39x21, műkő 95x31x30 cm.

művelődéstörténeti szempontból figyelmet érdemel, mert a hozzá kapcsolódó események egy korszak képébe adnak bepillantást.A szobor felállítása összefüggésben áll a város kiterjedt vízi világával, mert Nepomuki Szt. János a régi néphitben a vizek védőszentjeként szerepelt. Az eredeti szobrot 1778-ban állították fel az akkori Kis piac (ma Kálvin János) téren. 70 Ft 22 krajcárral, mint adománnyal a r. kat. hívők is hozzájárultak a költségekhez. A kőből faragott szobrot Pestről hozták, eredeti elhelyezése szerint délnek, a Hód tóra nézett.

1796-ban felépült a református Újtemplom, és ez a szobor körül bonyodalmakat támasztott.

 Teret eredetileg róla nevezték el,de  Nepomuki Szent János szobor sajnos itt sehogyan sem találta a helyét,mert egyrészt jelenléte a katolikus vallást hirdette és a református Újtemplomra nézett ezért az Újtemplom felépítésekor a reformátusoknak,másfelől pedig a zsinagóga közelsége miatt az izraelitáknak sem illett a vallásvilágukba.

 A református hívek akciót kezdeményeztek, hogy vigyék távolabbra a templomtól a szobrot. A helyzet elmérgesedését csak fokozta, hogy 1797 novemberében Szűcs János fiatal parasztlegény, italos állapotban leütötte a szobor fejét. Súlyosan megbüntették, félévi börtönre, kétszer 25 botütésre ítélték és a szobor helyreállítására kötelezték. A szobor fejét a helyreállítás során már nem kőből, hanem fából készítették el. A szobor helye majd száz év után ismét vita tárgyává vált. Az 1884-ben Nagy András János által a tér közepén fúratott kút miatt kellett új helyet kijelölni részére. Ismét hosszas vita, végül 10 m távolságban egyeztek meg az érdekeltek. Egyidejűleg a felekezeti békés egymás mellett élés eredményeként a szobrot nyugatra fordították, hogy ne a református templomra nézzen.

1890-ben újabb összeget gyűjtöttek és a bécsi Salm műintézetben vasból öntöttik újra a szobrot és gránit oszlopokkal,vaskerítéssel vették körbe.

A teret imár a kálvinisták Kálvin Jánosról nevezték el.Mivel a Nepomuki SzentJános,Nagy András János és Kálvin János nevükben a János név közös,ezért a vásárhelyi polgár ma is gyakran "János térnek"nevezi.

A Nepomuki Keresztelő Szent János szobor sorsa továbbiakban sem volt megnyugtató,mert 1940-en elkerült a térről és a Szent István templomnál állították fel gránit oszlopok és vaskerítés nélkül.

 Egy ideig itt elvolt,ám nagy valószínűséggel a templom előtti tér átrendezésénél ismét útban lehetett és mennie kellett...

Szegény Nepomuki  Szent János kálváriája itt sem ért végett így a vizek védőszentje kikerült a belvárosból és napjainkban a városszélén,a szegedi út és a Kaszap utcai körforgalom közepén hirdeti csendben a városba térőknek a békét...

Források: Vásárhely szobrai
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/hodmezovasarhely/vasarhely_szobrai/pages/vsz_02_szobrok_emlekmuvek.htm