1848.Március 15. „A Magyar nemzet ébredése”
1.
kép
Petőfi Sándor a forradalmár és költő
1848.Március 15-e nemzetközi ünnep, a magyar
nemzet ébredése a 300 éves zsarnokság alól. Ezekről a nagy napokról,a magyar
forradalom napjairól most emlékezzünk meg (Báró )Nyáry Albert „A magyar
forradalom napjai” című 1848-ban kiadott füzetéből, aki e történelmi jelentőségű
napoknak,ifjúsági mozgalomnak volt az egyik leg lelkesebb résztvevője és hű krónikása, aki mindezeket a
fontos történelmi eseményeket első vonalból látta, átélte és lejegyezte. Négy füzetet írt ám
ebből csak az első kettő maradt fenn, még
a harmadikat és a negyediket Windischgratz herceg, a budai egyetem nyomdában lefoglalta
és egyetlen példány sem került a közönség elé.
Célom,hogy Nyáry Albert e a ritka két fent maradt
füzetéből egykori eseményeket közöljek, mely bemutatja a magyar forradalom kialakulását. A történetet legtöbben ismerjük, de így első kézből, szemtanúk által leírtak alapján kevesen. Nyári Albert ezzel a magyar nemzet történetének apró részleteibe enged bepillantást nyerni, és az olvasót elvezeti egészen a forradalmat
megelőző napokig.
Hogy is kezdődött?
Hogy is kezdődött?
A pesti ifjúságnak ekkor már nagyon elege
volt a zsarnokságokból. Az ifjú léleknek nemesre törő vágyai
nincsenek korlátozva,tettre lelkesül ha elnyomottakat lát és nem
törve meg az életnek mostohaságán, kétszeres erővel ront előre az elnyomásnak.
Ők voltak a szabadság szellemei és bennük fakadt életre a mai kor szelleme.
1847.December 6-án fiatal értelmiségből álló
csoport egyesült, hogy az elfojtott
nemzetiségüket felélesszék. Az a nemes cél vezérelte őket,hogy eszmecserékkel,értekezésekkel és más szellemi működésük által
kiegészítsék mindazt, amelyet az iskolában elhanyagoltak,vagy éppen a tanulókkal
igyekeztek elhitetni. Hetente kétszer jöttek össze, kedden és csütörtökön, ahol a
szabadságról folyt a vita. Az ilyen összejövetelekre egyre többen jelentek meg, úgy
hogy hamarosan át tették székhelyüket a híres „Fillinger” kávéházba.
2.Kép.
A plivax kávéházat Pillwax Károlytól ebben az időben 1847-től Fillinger János bérelte. Ekkor Fillinger kávéházként
ismerték.
A hagyomány szerint 1848. március 15-én, itt szavalta el Petőfi először a Nemzeti
dalt és innen indultak ki a forradalmi események. A kávéházat 1848. március 15-e és 1848 augusztusa
között "Forradalmi Csarnok"-nak
nevezték. A Pilvax elődjét Privorsky Ferenc kávés alapította Café Reanaissance néven az akkori Úri utcában (Herrengasse,
ma: Petőfi Sándor utca) 1838-ban.
Nevét későbbi tulajdonosáról, Pilvax (eredetileg Pillwax) Károlyról kapta, aki
az 1840-es években működtette a kávéházat a pesti belvárosban.
1847-től
Fillinger János bérelte a kávéházat. (ezért fordul elő több forrásban is a Fillinger kávéház elnevezés) 1848 márciusában Petőfi és társai itt beszélték meg a forradalom követeléseit és itt került sor a 12 pont megszövegezésére, amelyet az utolsó
rendi országgyűlésen a Függetlenségi Párt szorgalmazott.
Aki
ide belépett, annak olyan érzése támadt, mintha a parlamentebe lépett volna be.
Ifjúság értelmes tagjai vélekedtek itt a világ eseményeiről. A kávéház a
szabadság templommá vált, ahová a lelkes ifjúság a szabadság Istenének jártak
áldozni. Ez a lelkes fiatalság volt a kapocs a szabadság és a nép között..
A
nép érezte fájdalmát és az évszázados elnyomás gyalázatát.
Ezekben
az időkben egész Európát egy eszme itatta át, a szabadság eszméje.
Egy
népi összejövetelt terveztek Rákos mezejére. Ez lett volna az úgynevezett reform
lakoma,ahol lelkes felszólalásokkal fordultak volna az egybegyűltekhez. Ezt
megelőzően az ugyancsak hasonló változási eszméket hirdető „Ellenzéki Kör”
egyesülésre kérte fel a Fillingerben összegyűlt ifjúságot, aki a nemzet
érdekében örömmel nyújtott baráti jobbot. Az Ellenzéki kör március 14-ére, délutánra, nagy közgyűlést hirdetett. Ezrek jöttek el. Délután 4 órakor
elkezdődött a közgyűlés. Kilenc évszázadra rá, ez volt az első népgyűlés, ahol a
nép értelmi erővel kezdett működni. Ezen a gyűlésen kellett a petíciót
megfogalmazni. Vasvári Pál ismertette a kül és
belpolitikai
eseményeket,majd egyetértésre hívta fel a honfikat.
.
3.Kép.Vasvári Pál
Klauzál
Gábor becsületes hazafi is abbéli helyeslését közölte a szónoklatról, hogy a
12.pont petíciót őfelségének benyújtassék, de ezt már ne csak a jelenlévők, a
város,hanem az egész nemzet kívánata.
4.Kép.Klauzál Gábor
Az
ellenzéki kör elnöke Batthány Lajos
5.Kép.Gróf
Batthány Lajos beteljesítette sorsát, és
ő lett az ország első miniszterelnöke, ő volt, aki meghirdette az 1848-49-es
forradalmat és szabadságharcot
Este 7 órakkor a Fillinger (Plivax) kávéházban
heves tanácskozásuk tüzét az a hír növelte, hogy egyetemi tanulókat, tanárai
a gyülekezéstől eltiltották és kicsapással fenyegették a résztvevőket.
Vidats János a harmadéves jogász, ekkor az
asztalra felugrott és menydörgő hangon kiáltotta, hogy senkinek a hátráltató
szavára sem hajlandó megszegni szentül adott szavát és gyáván,
férfiatlanul megfutamodni e dicső haza
elől.
6.Kép. Vidats János a harmadéves
jogász az asztalon esküszik a fogadott szavára.
Lelkesen
felszólaltak: Bulyorszky Gyula, Sükei, Vajda János költő, Szegfi Mór. Ezzel
a forradalom fáklyája lángra lobbant és a 12.pont már nem kérés,hanem
követelés,nem petíció hanem néphatározat alakjában terjesztették fel.
-Éljen
a reform!!
-Le
Apponyival!!-kiáltványok hangzottak el.
7.Kép.Petőfi Sándor
Reggel
hat órára Sükei Károly a 12.pont kiálltványt kiragasztotta az Úri és a Kígyó
utca sarkán és minden egyes pontot elmagyarázott az arra jövő kíváncsi népnek.
A pontok a
következők voltak:
I-ször. S a j t
ó s z a b a d s á g .
II-szor.
Felelős m i n i s t e r i u m Buda-Pesten.
III-szor. T ö r
v é n y e lőtti egyenlős é g p o l g á r
i és vállá si t e k i n t e t b en.
IV-szer.
Évenkénti országgyűlés Pesten.
V-ször. Nemzeti
őrsereg.
VI-szor. Közös
t e h e r v i s e l é s .
VII-szer.
Úrbéri v i s z o n y o k megszüntetése.
VIII-szor. E s
k ü d t s z é k , k é p v i s e l e t alapján.
IX-szer.
Nemzeti bank.
X-szer. A’k a t
o n a s á g esküdjék meg az alkotmányra.
XI-szer. Magyar
katonáinkat ne vigyék külföldre,
a’ k ü l f ö l
d i e k e t vigyék el tőlünk.
XII-szer. Unió
E r d é l l y e l .
A 12 pont követelés.
Fél
hétre már Bulyorszky Gyula,Jókai Mór,Petőfi Sándor és Vasvári Pál egybe
foglalta a katonaságról szóló 10. és a 11. pontot.Ők voltak a forradalom
kezdeményezői, kik lelkes beszédeivel gyűjtötték maguk köré a népet. Ezután a
feltett 12 pontal rohantak a Fillinger (Plivax)
kávéházba és itt adták elő legelőször az összegyűlteknek akik
lelkesedéssel fogadták. Jókai Mór volt
az, aki a kávéházban felolvasta a 12.pontos követeléseiket.
8.Kép.Jókai
Mór
A
12.pontos követelés után Petőfi rögtön elszavalta a Nemzeti dalt a Talpra
magyart. Ezt az ifjúság „Esküszünk” felkiáltással fogadta és ekkor Fillinger
kávéházból megindult a forradalmi menet.
Először az orvosok egyetemére mentek
ahol Vasvári felszólalt:
-Ifju honpolgárok! Az egyetem
slendrián rendszere meg akarja önöket gyilkolni! A tanárok e rideg rendszer
szolgalelkű gépei,akik a honpolgári kötelességükben önöket nem gátolhatja!
Innen kivonultak az udvarra, ahol
Jókai Mór is felolvasta a 12.pont követelést. Petőfi mindnyájukat
megesketi.
9.Kép. Petőfi elszavalta a „Nemzeti dalát” a „Talpra
magyart”.
Innen a tömeg együttesen megindult a
mérnökök felé,majd a mérnökökkel eggyesülve megindultak a jogászok és a
bölcsészek iskolája felé. A jogi egyetemen a dékán a tömegnek a törvény nevében
nyugalmat parancsolt.
-Nem törvény az, hanem zsarnokság!-
hangzott az ifjuságtól,majd erre a dékán
odébb állt.
Vidacs ekkor szót kért,melyben a
magyar forradalom dicső pályán való haladásról szónokolt,majd a végén eképen
buzdította az ifjuságot:
- A szabad sajtó kivívása egy
nemzetnél a legszebb diadal.Dicsőbben nem kezdhetjük a napot mint azzal hogy a
gondolatok közlésének szabad tért nyitunk!
-Foglaljuk le először a nyomdákat!-Nyomatékos
kiáltással a tömeg rohanva követi vezéreit. A Hatvani utcában lévő Landerer
nyomdához mentek.
10 óra 30 perc lehetett, amikor a nép
megállapodott a nyomda lefoglalásában.Ekkor a nép megválasztotta Jókai
Mórt,Petőfi Sándort,Vasvári Pált és Vidats Jánost, akik a nép akaratát képviselték ez
ügyben.
Ezek voltak a legelső nép képviselők.
Ezek voltak a legelső nép képviselők.
Nyomdába bementek és a harmadéves jogtan
halgató,Vidats János rátette a kezét a legelső nyomdagépre majd így szólt:
-Ezen
gépet lefoglalom a nép nevében! E pillanattól fogva a korlátok,melyek a nemzet
és e sajtó közé emeltek,többé nem létezik!
-Éljen
a sajtószabadság!- kiáltotta a tömeg
A
megszeppent nyomdatulajdonos előlépett és megkérdezte:
-Tudják-e
uraim,hogy milyen nagy felelőséget vállaltak önök magukra?
-Meggondolták-e
mind azt a szomorú következtetéseket mely ebből eredhetnek?
-Igen
uram! –Válaszolt Vasvári határozottan.
-A
szilárd akaratnak hódolni fogok!- Szólt Landerer a nyomdatulajdonos és a munka
elkezdődött.
ezzel
megszületett a szabad sajtó minden cenzura nélkül.
10.Kép.
Landerer nyomda lefoglalása.
A heves esőzések közepette,beszédet mondott Bulyovszky, Irinyi József,Egressi
Gábor, Irányi Dániel, Vidáts János,majd Jókai Mór és egy héber vallású hazafi, aki németül szólt a néphez:
-„Bízzunk
a nemzet nagylelkűségében,hogy a korszellem sugalatait felfogta midőn az egész
civilizált Európában az izraeliták felszabadításán működnek,szeretet hazánk mi
rólunk sem fog egészen megfeledkezni. A testvériség legyen a jelszó és mi
kivetkezve százados előítéletből ,testvérek legyünk.”
Erre
Petőfi a nép kívánatára elszavalta a Nemzeti dalát melyek refrénjeit a nép
esküre felemelt kézzel mondta.
12
óra tájban a nyomda ajtajában megjelent Irinyi a kinyomtatott program legelső
példányával.
11.Kép. A 12 pont követelés.
A
kinyomtatott 12 pont németre is le lett fordítva.
Ez
volt a szabad sajtó és a nép hatalmának a legelső műve.
Irinyi
így szólt a néphez:
-Március 15-e,délelőtt fél tizenkettőre,nagy
időszakasz ez a magyarok történetében!
Akármi szabadság is fog egykor a magyarnak lenni,akármilyen jogokat is fog a
nemzet nyerni,az a dicsősség mindig megmarad,hogy a legnevezetesebbet, a
sajtószabadságot mi magunk vívtuk ki,mi magunk szereztük meg!
1 óra tájban a nép szétoszlott majd 3 órára a múzeum
elé népgyűlést határoztak.
12.Kép.Népgyűlés a múzeum előtt.
Innentől kezdve már tudjuk,hogy mi történt. A múzeum
előtti népgyűlés, az ernyős menet ment fel a Budavárába, a helytartó tanács
megrettenése, a közjóléti bizottmány megalakulása, Táncsics Mihály
kiszabadítása a fogságból, stb.
A március 15-ei forradalom ezekkel a bátor de
igazságérzelmű fiatalokkal kezdődött, akiknek a nemzet és a haza mindennél fontosabb
volt.
Ezek voltak azok az ifjúk, akik a zsarnokságtól nem rettegtek, a nép bilincsét megtörték és a haza bemocskolt nevét az egykori fényére emelték.
Felnézek rájuk mert ők még egy és KÖZÖS akaraton voltak. Egymás eszméit táplálták és összefogással hősként vonultak be örökre a halhatatlanok Panteonjába.
Ezek voltak azok az ifjúk, akik a zsarnokságtól nem rettegtek, a nép bilincsét megtörték és a haza bemocskolt nevét az egykori fényére emelték.
Felnézek rájuk mert ők még egy és KÖZÖS akaraton voltak. Egymás eszméit táplálták és összefogással hősként vonultak be örökre a halhatatlanok Panteonjába.
165 évvel ezelőtt volt,de nagyon remélem hogy
belőlünk,magyarokból, ez idő alatt nem vesztek ki ezek a nemzetünkre jellemző
nemes jó tulajdonságok.
Ezen a napon a honnak a felvirágzását,a szabadságát kellene,hogy együtt ünnepeljük.
Ezen a napon a honnak a felvirágzását,a szabadságát kellene,hogy együtt ünnepeljük.
Koszorúzás alkalmával, szívem mélyén megemlékeztem
azokról a Trianoni békediktátum
miatt hátáron túlra szakadt testvéreinkről is, akiknél ez a szabadság harc talán még mindig zajlik. Ott ahol a
testvéreink kezéből a székely vagy Magyar Nemzeti zászlót csavarják ki és ott ahol nem élhet nyelvében a nemzet..
Vannak még Európában olyan helyek ahol a magyar még szenved,ahol a mindennapi
magyarságuk mellett való kitartásaikért nagyon sok áldozatot kell hozniuk..
Források:
MAGYAR
FORRADALOM NAPJAI
NYÁRI ALBERT
I. FÜZET.
PESTEN, 1848.
MAGYAR MIHÁLY
KÖNYVÁRUSNÁL
1.kép:Petőfi Sándor összes költeményei első
kötet Wodiáner Fülöp és fia nyomdájában készült könyvéből
2.Kép:
Petőfi Sándor Nemzeti dal http://www.mozaweb.hu/Lecke-Magyar_nyelv_es_irodalom-Sokszinu_irodalom_7-Petofi_Sandor_Nemzeti_dal-107760
3.Kép
Vasvári Pál
4.Kép.Klauzál Gábor http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Klauz%C3%A1l_G%C3%A1bor_1861.jpg
5.Kép.
Batthány Lajos http://www.nlcafe.hu/nlezoteria/20100204/a_grof_akinek_az_anyja_volt_az_ellensege/
6.Kép. Vidats János
7.Kép.Petőfi Sándor
8.Kép.Jókai Mór http://pszeudo.hu/view.php?cid=331_jokai_mor
9.Kép. Thorma
János: Talpra magyar
11.Kép. A 12 pont követelés.
12.Kép.Népgyűlés
a múzeum előtt.
A forradalom
legjobb férfi mellékszereplőiről további hasznos információk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése